abrakazabra! Kérdéseimmel csupán fel akartam hívni a figyelmet a gyümöcsös veszélyeire. Nem szívesen tartanám egész évben egy intenzív gazdálkodású gyümöcsösben még a három méhcsaládomat sem. A borgőzös permetező mesterről nem is beszélve. Üdv:hollosa

hollosa: Ezt most úgy kérdezted, mintha a méhek csak a saját kertjébe mennének gyűjteni. Gyakorlatilag majdhogynem tökmindegy, ő hogy permetez, inkább az a kérdés, hogy a röpkörzetében lévő sok ezer hektáron hogy permeteznek. Gyümölcs idején mindig van mérgezés. Ha sok a gyümölcsös (kiskert), akkor jelentős veszteség is lehet. Én az utóbbi években már menekülök az ilyen kertségek közeléből, korábban minden évben sok elhullásom volt rajta.

Szevasztok! Egy zártkerti gyümölcsösben növényvédelmi munkák is folynak. Mennyire akarod a gyömölcsöst íntenziven művelni? Az almát, körtét,őszibarackot és a szilvát elég sokszor kell rovarírtóval permetezni. A gombaölők sem ártalmatlanok a méhekre. Az aljnövényektől mennyire tudod tisztántartani a gyümölcsöst. Ki fogja végezni a permetezést, vigyázni fog-e a kaptáraidra? Gyümölcs virágzása után nem tudod a kerted végébe helyezni azt a három méhcsaládod? Üdv:hollosa

Ez attól függ, hol laksz. Néhány család miatt nem éri meg távoli telephelyet választani. Azon a helyen, amit írsz, biztosan lesz napraforgó, így júliusban lesz hordás (persze ha van napra, akkor mennek oda méhészek is). Ha vannak a környéken akác fasorok az utak mellett, akkor 3 családnak akár még elég is lehet, mert olyankor aki teheti nagyobb akácosba megy, biztosan nem sok méhész marad ott. Tavasszal még van virág, vagyis kiesik a június és a napraforgó utáni időszak, de ez másnál is általában így van ezen a környéken. Tavasszal még repce is lehet a környékeden. Szóval szerintem inkább az akácon múlik a dolog, hogy van-e ott elegendő. Akác nélkül méhészkedni Magyarországon elég problémás, vagy inkább értelmetlen.

Tanulj tanulj,és tanulj!Én 6 éve kezdtem el gyakorlatban,de előtte kb 4-5 évig szinte csak a könyveket,ujságokat bújtam,és azóta is ezt teszem,mellette sok-sok órányi youtube kis videót néztem meg a méhészettel kapcsolatban!És még most is nagyon kezdőnek érzem magam!Van olyan régi,magyar videókazettám is,amin még Ludányi is oktat...ezt is szószerint már rongyosra néztem!Amikor kezdtem,sajnos senki nem méhészkedett félkeretes rakodóval az ismerőseim közül,így néhány fekvőshöz jártam el segíteni,kérdezősködni..Mára már ez is megoldódott..ismeretségek,kapcsolatok kötődtek,és egymást keressük ha valami érdekel!
Itt a fórumon is sok információt szereztem,és eljárogatok előadásokra is.
Rengeteget kell dolgozni a méhészetben.de ha megszereted,akkor ezt nem is munkának,hanem hobbinak fogod tekinteni!
Szerelmesnek kell lenni a méhészetbe,különben nem ér semmit az egész!
Ha tetszik,akkor kezd el,és ne rögtön azt nézd hogy miről is fogsz elsőre pergetni...ez majd kialakul!
Korai virágpor biztosan akad a te környékeden is!
Néhány mogyoró,tuja,füzek szinte mindenhol akadnak..a későbbi vándorlások meg majd jönnek maguktól,ahogy belejössz a méhészkedésbe!Ne a nagy családszám lebegjen a szemed előtt,hanem egy erős-egészséges állomány ,ami lehet 3..aztán 30 család is.Elvégezhetsz egy méhész tanfolyamot is!Tudom,ezeken nem adnak diplomát,én is megcsináltam,..de itt is tudnak néhány új dolgot mutatni..ez is jobb mint egy pofon a búcsúba! Sok sikert!

A költöztetés az ideális. De azt nem tudom megoldani, illetve 3 kaptárral nem éri meg. Többet vennem pedig zöldfülűként butaság lenne. Egyelőre célom az, hogy tanuljam a "szakmát", az alap folyamatokkal, a méhekkel, a tartásukkal megismerkedjek. Nyilván nem szeretnék ráfizetni, de inkább egy kis deficit, semmint kipusztuljon a tapasztalatlanságom (és a mohóságom) miatt mondjuk 30-40 méhcsaládom.
Ezért is nagyon nehéz a kérdés: "Hogyan kezdjek méhészkedni?"
A legegyszerűbb lenne egy "mester mellé elszegődni", akár saját kaptárakkal az első évekre, s olyan megoldást találni, ami mindkét félnek gyümölcsöző - erre volt is kísérletem -, de nem egyszerű ez sem illetve partner kell(ett volna) hozzá.

Ha van valami jobb ötlet a "Hogyan?"-ra, akkor arra is nyitott vagyok. Ennél jobb elképzelésem nincs - nyilván a legelő az első kulcskérdés.

Akkor hol van az ideális hely?

Nyáron az Ország több részén is etetni kell,nem szokatlan ez.

Nyáron etetned kell majd .

Kezdetnek sem?
A kert mérete kb. 300*800m. Szántók találhatóak az 5km-es körzetben, illetve egy nagyobb bio kertészet. Pl. Akác igazán jelentős mennyiségben nincs. A leírt főcsatorna és a tó is ott van természetesen.

Ez így kevés információ. Azt írd le , hogy 5 kilométeren belül mi van. Csak a gyümölcsvirágra alapozni nem lehet. Az nagyon kevés.

Sziasztok!

Teljesen kezdőként, jelenleg méhek nélkül fordulok hozzátok, szakemberekhez a egy kérdéssel, ami előtt engedjétek meg, hogy némi információt adjak:

Elképzelésem szerint a méheket egy ún. zárt gyümölcsös kertben szeretném tartani, az első években, s míg a legalapvetőbb tudnivalókat, tapasztalatokat meg nem szerzem, csupán 1-3 kaptárban gondolkozom (tudom, hogy ez nem kifizetődő).
A gyümölcsös Hajdú-Biharban található, közel egy főcsatorna partjához, ill. távolabb van egy horgásztó is. A kert végében szántóföldek, míg a szem ellát, ezen felül egy út fut, amit nagyrészt akácok szegélyeznek, viszont szó sincs erdőről.
A méheket nem költöztetném, állandóan itt tartanám, s szinte teljes mértékben a gyümölcsösre alapozhatnék (kivéve, ha pl. napraforgót ültetnének a közelbe).

A kérdésem pedig:
Érdemes-e elkezdenem méhészkedni, van-e valami, a leírtakban, ami alapján nem tanácsos, hogy belekezdjek?

Bármilyen tanácsot szívesen fogadok, vannak "méhész" ismerőseim, de sajnos az "én is a saját káromon tanultam meg" elvet vallják.


Köszönöm szépen a válaszaitokat!

Egyet értek Cirkusszal.
Kis apróság hiányzik az ábráról a tájolás. A méhek repülési irányát ez is befolyásolja.
De ne nyugtalankodj. És valóban igaz nem szabad "fukarnak" lenni. A pergetőből folyó mézből az első pár üveget mindig a szomszédok kapják, így kevésbé fáj az a néhai szúrás, amit mindenképpen megkapnak.
Ekkor szoktam mondani tréfásan ki lehet fizetni az injekció díját.
Probléma akkor adódik, ha szerencsétlenségedre valami allergia van a szomszédban.
Sok sikert és szeretettel üdvözlünk a méhészek között.

Szia hopper! A méhek ne a szomszéd fele repüljenek. Legyen elég víz előttük. Pár családig biztosan észre sem veszik őket. Mindképp keress egy másik helyet is nekik valahol a házaktól pár száz méterre. Nem kell sietni bőven van még időd.Nekem a 30 családot sem igen vették észre.
Kora tavasszal elköltözve , egészen szeptemberig. igazából otthon sem voltak, csak télen, és kora tavasszal.A várható tisztulás előtt kell beszélni a szomszéd asszonyokkal.Időnként friss mézzel, kedveskedni.Szóval egy kis figyelmesség a szomszédok felé probléma mentes lehet a kapcsolat.
Üdv

2 család még nem eredményez akkora méhjárást. Nekem a kaptáraktól 5 méterre már nyugodtan játszottak szaladgáltak a gyerekeim, a méhek messze a fejük felett repültek. Ha erre még egy 2m-es nádfal is rákényszeríti őket, akkor csak azért nem fognak aláereszkedni, hogy bosszantsák a szomszédot. Én csak onnan tudom, hogy az udvaromon jár a méh, mert a kutyám kergeti őket. A méh a virágokat keresi és nem az ember társaságát. Persze ha repcén valaki a repülési útjukba kerül, hát az nem fog szeretni. Más gond szerintem nem lesz, főleg hogy szóltál, és ők nem ellenezték. Ha a mézet is szeretik, nyert ügyed van.


H.apci.

Ha jóban vagy a szomszédjaiddal. És azt szeretnéd, hogy ez így is maradjon. Nem teszed oda. Ha most bele is egyeznének előbb utóbb gond lesz belőle.

Üdvözlök mindenkit.

Nagyon kezdőként szeretnék tanácsot kérni kaptáraim elhelyezésében. Egyenlőre, hogy megismerjem a méhészet fortélyait a valóságban is, szeretnék 2 db. kaptárt lakásom udvarán elhelyezni. A jogszabályokat átnéztem és érzésem szerint az ide vonatkozó szabályoknak az általam tervezett hely megfelelne. A szomszédaimat is megkérdeztem, akik nem gördítettek akadályt a terveimnek.
Azonban, szeretném a jó kapcsolataimat továbbra is fenntartani, de a méhek mozgását, viselkedését még a valóságban nem ismerem.
Ebben szeretném a tanácsotokat kérni. A mellékelt képen lerajzoltam a kaptárak tervezett elhelyezését, amit kérlek nézetek meg és véleményezzétek, hogy várható e konfliktus a méhtartásból. Főleg, a közelben lévő cseresznyefák miatt.
A helyszín: Falusi környezet, 16x45 m nagyságú lakóépülettel ellátott övezett, a falú majdnem szélén. A kaptártól a kertekben található gyümölcsfákat figyelmen kívül hagyva lakot területen kívül 400 m-re akácos sáv, szántóföld amiben felváltva repcét, napraforgót, búzát termelnek több mint 30 hektáron. 500 méterre van 1 hektár rét, ami közelében több fél, negyed hektáros rét helyezkedik el. 1 km távolságba 1 hektár almás kert található. Ellentéte oldal felé pedig a falú helyezkedik el. A közelben nagyobb vízfelület is van.

http://kepfeltoltes.hu/view/140304/telek_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

A válaszokat előre is köszönöm.

Sajnos ilyen is előfordul,itt is.

Vagy amikor a kezdö inas az esetleges - jó év- után kezdi okosítani a 30 éve méhézkedő méhészt.
Üdv. Jóska

Azért én oda írnám,hogy tisztelet a kivételnek. Nagyon sok jóindulatú és segítőkész méhész van.

Méhész tanuló időm első leckéje: Méhésznek ne higgy.

Sajnos felénk is van eggy olyan mondás hogy minden méhész hazudik ,aki nem az meg kezdő.

Azért közöttünk méhészek között is vannak a horgászokhoz hasonló túlzó emberek.Ha jól emlékszem talán öt éve volt hogy szinte egész akácvirágzás alatt hideg volt és esett az eső.Egy méhész kollégával ugyan abban az erdőben voltunk.Mondanom sem kell,hogy nagyon keveset pergettem.Akác végén pont pergetett a kolléga és találkoztunk az erdőben.A feleségem is velem volt és ő is hallotta amint beszélgettünk és megkérdeztem,hogy mennyit pergetett.Rögtön mondta,hogy ilyen szar éve még nem volt pedig már elég régen méhészkedik.Persze én is elpanaszoltam,hogy nagyon kevés az átlagom,talán pár kiló családonként.Talán két hét múlva találkoztunk megint a gyűlésen és többen beszélgettünk,hogy kinek,hogy sikerült az akác.Persze mindenki panaszkodott kivéve a kollégát.Ő meg volt elégedve mert egy jó közepes átlaga lett.Akkor jöttem rá,hogy nagyon sokszor az idősebb méhészek nem mondanak igazat,mert talán szégyellik vagy nem tudom,hogy miért de az nem lehet,hogy ők keveset pergessenek és ekkor lett világos,hogy miért volt ezeknek a méhészeknek mindig több mézük (időjárástól függetlenül) mint nekünk.Mert lódítottak mint a horgászok.

Ez a lényeg! Amúgy sok méhész ért a termeléshez ( vagy még ahhoz se ), miközben horror költséggel méhészkedik és/vagy nyomott áron értékesít. Gyakran nem tudnak, vagy nem is akarnak utána számolni a dolgoknak. Pedig némi kalkulálás után a csillogó számok már fakulnak is...

Tükör,Robi,ezen a vélemémyen vagyok én is.Nem is képezi ez vitatárgyát,nálam.Csupán én igy számolom,de ha másképen számolnám,akkorse lenne több pénzem a végén. Ez szerintem mindenkire igaz!

Vándorolni az erős családokkal érdemes, ha az állandó telephelyeden viszonylag jó a virágporellátás. Általában a vándorolt családokra vetítik a mézhozamot. állóméhésztben se veszik figyelmbe a szaporulat és tartalékcsaládokat. A termelés logisztikájához ezek is hozzátartoznak.

Régebben eléggé egyoldalúan kezeltem ezt az átlagszámítás témát. Ma már sokkal toleránsabb vagyok, azóta nem is vitatkozom azon, hogy ki milyen módon számol. Alapvetően én is Tükör véleményét osztom, hiszen mindenkinek elsősorban saját maga felé kell számvetést készítenie. A mások által közölt számokat már csak azért is érdemes fenntartással kezelni, mert nem ismerhetjük az összes körülményt.
Azt viszont tudomásul kell venni, hogy vándorolni erős állománnyal a leggazdaságosabb és ehhez óhatatlanul erősíteni kell egy részét. A lényeg az, hogy a méhész elégedett legyen az elért eredményével.

Mindenki úgy számolja az átlagot, ahogy akarja.
Ugyanaz mint a kaptár kérdés, soha nincs megegyezés, meg mindenki által elfogadott kritérium sem.
Mindenki meg tudja magyarázni, miért úgy számolja.
de nem is ez a lényeg, meg még csak az se, hogy mennyi abszolut értékben a tele hordó.
A lényeg, hogy amikor a költségeket levonod az árbevételedből, akkor mennyi haszon marad a zsebedben.
A méhészkedés szépségén túl természetesen. De abból nem lehet megélni...

Üdv mindenkinek.
Szerintemse a termelőkre kel számolni az átlagot.Én a tavaszi kitelelt család számot veszem alapul.

"Én is élek a gyanúval" ,hogy ez a termelő állományra vonatkozik és általában mindenki a termelő állomány eredményiről(ha) beszél és nem a betelelő állomány átlagról(ezt viszont ki sem számolják sokan)...aminek én nem nagyon vagyok a híve,mert csakis a betelelő állomány átlagról szabadna beszélni (nekem csak ez a "mérőszám" és nem a teli hordók )...Itt is látható,hogy egy ilyen profi is csak" 66 kilogrammos átlagot tud elérni vagyis nem egyszerű itt meggazdagodni(nagyon-nagyon sokat kell itt izzadni),viszont egy-két kezelési mellényúlással és rossz időzítéssel nagyon is egyszerű akár egy család megélhetését kockáztatni... éééés ennek a számnak a hangoztatása sokkal nagyobb megtorpanást okozna a kezdőknek is rögvest már a leges legelején...

Pestlorinc!


Élek a gyanúval, volt már nekünk dolgunk egymással, csak akkor még neked (önnek) más nick neved (neve) volt. Persze nem vagyok tévedhetetlen, és a lényegen nem is igen változtat. A kérdés nyilván költői, és olyan lehetséges választ sugall, mint például a: szakadék? A lehető rosszabb válasz pedig gondolom az, hogy a méhészet elsajátítása felé? Bár sokan gondolják rólam, hogy ez utóbbi teljesen elképzelhetetlen, de én makacsul és konokan ragaszkodom azon téveszmémhez, hogy a méhészet eredményes műveléséhez szükséges elméleti és gyakorlati tanokat el tudom sajátítani. A méhészet eredményes művelése nekem nem egyenlő a 100kg/család/év átlaggal, bár kétségtelen, ez egy igen eredményes méhészkedést takar, jómagam azonban szerényebb eredményekkel is meg leszek elégedve. Többször olvastam itt Tükör kiváló pergetési eredményeiről, melynek számszerűségét pontosan nem ismerem, de nem is annyira lényeges számomra, inkább csak az érdekelne, hogy ez az átlag a 100db termelő családra vonatkozik, vagy a 150-re, mert a kettő nagyon nem mindegy, és nagyon nem ugyan az. Mert ami 100 családnál 100kg-os átlag, az 150-nél csak 66.6kg. És Tükör sosem csinált titkot abból, hogy Ő 150 családból hozza össze a 100 termelő családját. Aztán ezzel a százzal vándorol, de gondolom, a maradék 50 sem a sivatag közepén leledzik ez után, hanem Tükör felkészültségét és rátermettségét ismerve, egy igen kiváló állandó telephelyen áll készenlétben, hogy ismét megsegítse a termelőket, ha a szükség úgy hozná. Ha nem így van, majd kijavít. Én ezért sem választottam az Ő kaptártípusát, mert az ő rendszere kifejezetten a vándorlásra épít, és arra van kihegyezve, én meg álló méhészetet szeretnék.


H.apci.

Egy öreg méhész mormogta. Fiam én mindent már jó pár ideje egyformán csinállom, de nem mindíg jön be. Lehet, hogy a méhek okosabbak, mint én ?

Üdv. Jóska

Ha így halad, s nem vigyáz eléggé magára, egykettőre az önjelölt "tanító" karjaiba...

Talán még megmentheti, de igyekezzék, mert rohamosan fogy az ideje itt...

"Rohamléptekkel haladok a gyakorlati tapasztalatok útján."
De hova?

Pink Panther!

Rohamléptekkel haladok a gyakorlati tapasztalatok útján. Nem tudom, hogy a méh eü. felelősöm, aki felfedezte a nyúlóst csak rendes volt-e velem, vagy ő sem tudta a törvényt, de a megyei főállatorvost és a helyi állatorvost olyan szinten nem érdekelte a méhészet, hogy az már katasztrofális. Bár én ebben az esetben ezzel jól jártam, mert mivel akkor még nem volt TIR-ENAR számom az egy családom után sem kaptam kártérítést, a három megmaradt családomban pedig tavasszal árgus szemekkel figyeltem a fedett fiast, de nyúlóst az őszi átvizsgálás során sem talált a méh eü-s. Úgy hogy nagy kár, és teljesen felesleges lett volna elégetni őket. Persze, a törvény az törvény, és aki nem nekem szurkol...


Ja, és az óta már van TIR-ENAR számom.



H.apci.

Sziasztok!
Addig is ,míg nincsenek méheim,szívesen elszegődnék hétvégi segítségnek környékemen tevékenykedő méhészhez,hogy "szokjam" a bogarakat,és alapfogásokat lessek el,két kezem munkájáért cserébe.

Ebben az az igazán érdekes hogy azért ez igazságtalanság a gerinctelenekkel szemben,az embereknél bezzeg másként van ott egyenlőség van a gerincteleneknek is ugyanolyan jogaik vannak,sőt!Ezt kéne inkább rendezni....

Még szerencse! Akkor a gilisztával, csontival szabályosan horgászunk, de a csukázás már gyanús!!!

A Btk csak egy rendőrnek fontos, a normális méhészetika más mércével mér.

Aki kezdőként ilyen lelketlenül beleavatkozik a méhcsalád életébe, annak a cselekedete számomra csak így értékelhető. Természetesen minden méhész munkája során pusztul el dolgozó vagy anya, sőt herefiast is dobunk ki, de vigyázunk arra, hogy a méhállomány munkánk eredményeként erősebb legyen.

Én naivan a legkíméletesebb állományfejlesztést javasoltam. Látom, fölösleges volt strapálnom magam.

A (új) BTK 244. § szerinti Állatkínzás bűncselekményt csak gerinces állaton lehet elkövetni.

Arrafelé elég sokat kell pótolni akác után, kb. úgy mindent.

Ezt azért nem nagyon reklámoznám, ugyanis...

H.apci, tevékenységed nagyon messze van az állatkínzástól. Kutyát megkötve tartani élethosszon át, meg a disznót orrféken kihúzni az ólból, na az már esetleg.
Részletesen írtad le a próbálkozásaid, azért tűnik sokaknak tortúrának. Egyébként ha csak akácmézet tudsz elvenni majd a méhektől, akkor annyira mégsincsenek jó helyen, de ez nem a te hibád.
Azoknak könnyebb elkezdeni méhészkedni, akinek van pénzük megvenni a komplett kaptárakat, termelő méhcsaládokat, és hajlandóak egy-az egyben átvenni egy tapasztalt eredményes méhész bevált technológiáját. Én nem ilyen vagyok, és te sem szerintem. De ez nem jelenti azt, hogy 5 éven belül nem lehetünk jobbak, mint aki az előbb említett módon kezdte.

Valamit nagyon félreérthettél. Egyetlen szóval nem mondtam, hogy amit tanácsoltál, az ne lenne jó, ne lenne jobb, mint amit én csináltam. És korrekt volt, segítőkész, teljesen ok. Én leírtam azt ami történt, úgy ahogy történt. Nekem nem adatott meg, hogy kijárjak nagyapám méhesébe. Abból se csináltam még soha semmilyen titkot, hogy végtelenül makacs és önfejű tudok lenni. Amit leírtam annak melyik része az állatkínzás? Te még soha semmit nem szúrtál el? Nem nyomsz agyon kezelés közben egyetlen méhet sem? Soha? A múltban sem? Mert ha igen, az már állatkínzás tudod? Vagy rád más szabályok vonatkoznak? Magadnak más mércével mérsz? Ne sajnáld te az én méheimet, köszönik jól elvannak a tavalyi akácmézen a kaptárban.


H.apci

Taníthatatlan vagy. Amit csinálsz állatkínzás. Sajnálom a méheidet.

Köszönöm. A miért nem így-re néhány ok:

1. A vásárolt családomnak 2011-es anyja volt, én még úgy tanultam, az első évben nem biztos, hogy rajzik, és nem akartam várni, ugyan akkor az anyanevelést is ki akartam próbálni. Olyannal, hogy az álcázást is megpróbáltam, (természetesen teljes kudarc mellett) már nem akartam a méhészek idegeit borzolni, így is volt bajuk velem bőven. Az első évben nagyon sok eszementséget csináltam, ennek ellenére 3 családot teleltettem be, ami szerintem maga a csoda, főleg, ha azt is figyelembe veszed, hogy a legerősebb rajomat el kellett égetnem. De sokat tanultam az egészből.

2. A beteleltetett családok igen gyengék voltak, ami a fentiek ismeretében nem meglepő, ezért arra várni, hogy rajozzanak, megint csak nem látszott járható útnak. A törzscsalád és az erősebb raj a tavaszi mizéria ellenére akácra csak felerősödött, (nem termelő család szintre, de azért hordtak szépen) népességük is lett, úgy hogy semmilyen akadálya nem volt, hogy egy tudatos és tervezett szaporítást eszközölni lehessen velük. Ment is minden, ahogy az a nagy könyvben meg van írva, egészen addig, amíg be nem jött megint a rossz idő. Pont ebben az időszakban kellett volna az anyáknak párzani, de nem jött össze. A nálam tapasztaltabb méhészek közül is járt hozzám hasonlóan nem egy. Azzal, hogy a legerősebb családom anyját a második anyanevelés közben kicsináltam, (egyszer csak el tűnt a kaptárból) megint csak nem akartam terhelni a fórum olvasóit, és mivel semmilyen módszerrel nem sikerült anyásítani, hát végig néztem, ahogy elfogy, tönkre megy. Ezzel egy-időben Láttam azt is, hogy 07.18-án kelt anyás családom hogyan jön föl a semmiből, és lesz telelőképes, úgy hogy hosszú távon azt gondolom, ez is tanulságos volt, tanultam belőle. A második anyanevelésből két párzott anyám lett, így most 5 család van betelelve, abból egy szintén harmat gyenge. A 2011-es anyát a váltó anya a szemem láttára szúrta le, úgy hogy igazán sokat látott lettem így a második évre. Természetesen bepárzott, és nagyon szépen beteleltette a családot.


Én nem vándorlok, ebből kifolyólag napra nem lesz. Az egész méhészeti technológiámat a helyben lévő akácra építem fel, erre lesz beállítva, erre lesz kihegyezve. Ehhez választottam kaptártípust, és ehhez fogok felépíteni mindent. Amit akác után találnak az lesz a telelőélelmük, cukorral kipótolva.


H.apci

H.apci!
Ilyen kicsi családszám mellett ami neked van, a rajbölcsők mentése a legjobb anyanevelési módszer. Vagyis ne sajnáld a tavaszi serkentést. Várd meg, hogy a család rajbölcsőket húzzon. A herefiast ilyenkor tilos pusztítani, sőt hagyni kell üres keretben a hereépítést, mert bizony sok here kell a sikeres párzáshoz. Amikor szépen bölcsőznek, oszd széjjel a bölcsős és mézes kereteteket néppel együtt, úgy, hogy két-három fias bölcsős és két takaró keret legyen. Etesd őket továbbra is egészen addig, amig legalább 6 lépben táblás fias nem lesz. Figyeld meg ezek szinte 100 %-osan pároznak és kiváló teljesítményű családjaid lesznek. A legjobb szaporulatok napraforgón már neked is adnak mézet.
Amikor még párzatlan lesz az új anya, akkor csinálj náluk atkairtást és ősszel se sok atkád lesz.
Ne feledd, a szaporulatok segítség nélkül ritkán tudnak betelelni, tehát napraforgó után legalább aug 20-ig, de lehet a tavalyihoz hasonló őszünk, akkor meg szeptember közepéig etetni kell.

Szia Éva!


Nem tudom, mennyire olvastad ebben a rovatban a legelső megszólalásaimat. Hogy ne kelljen visszakeresned: 2012. március 22-én vettem egy méhcsaládot, már az sem volt egyszerű. Március 27-én elkezdtem serkenteni őket, fejlődtek is szépen. Április 10-én elfagyott az akác. De teljesen. A felduzzadt családomat csak serkentettem, serkentettem, minden nap jártam az erdőt, hát ha lesz nagy csoda, de nem lett. Erre azt mondtam, nem gond, akkor szaporítsunk. Szerinted mennyire kellett erősnek lennie a családnak, ha az első anyanevelés sikertelen lett, a másodikból kettő plusz lett, amiből az erősebbet ősszel nyúlós miatt elégettem, és 07.18-án még kelt egy anyám, az bepárzott, áttelelt és az idei tavaszt is kibírta? Nem sokon múlt, én már lemondtam róluk, de össze kapták magukat, és most be vannak teleltetve. Az idén lépszalagos módszerrel 7 szép anyát neveltettem, mindegyiknek adtam népet még érett bölcső korában, köztük keltek ki, de csak egy párzott be. A bepárzás meg szerintem teljesen független attól, hogy a méhész mennyire kezdő, vagy tapasztalt. Úgy hogy azt gondolom van már valami sejtésem, és némi rálátásom, a méhészet nehézségeit illetően. De csak hobbyból is csinálnám, hát nem gond. Az egész életemet improvizálom, a méhészet nagyon kevés ahhoz, hogy engem meg tudjon lepni. És ne gondold, hogy én ennyire magabiztos vagyok, mert nem magamban bízom, hanem Istenben. Gondolom azt is olvastad a Példabeszédekben, hogy "A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme." Két hét alatt (14 nap) úgy döntöttem, hogy a lakótelepi panelt, ahol előtte 19 évig laktam, elcserélem egy falusi házra. Mindenki azt mondta, nem vagyok normális, de én akkor is azt mondtam, és ma is meg vagyok róla győződve, hogy nem a magam buta feje után mentem, hanem Isten vezetésére hallgattam. És egyetlen percig sem bánom, pedig rá ment a házasságom. De mit sajnáljak egy olyan lányon, aki nem engem szeretet csak a lakásomat? Amikor elcseréltem a lakásomat, a méhészetről mit sem tudtam, nem is érdekelt, meg se álmodtam, hogy valaha ezzel fogok foglalkozni, ezért nem is volt szempont, hogy a hely alkalmas legyen a méhészkedésre. De ennél tutibb hely egy álló méhészetre alig ha van. Ha csak az utca túl oldalán laknék, már sokkal problémásabb lenne, a méhek a szomszédokon kellene, hogy átrepüljenek. De így a kertem végében lévő méhes gyakorlatilag az akácerdő szélén van. Vándorolni se tudnék jobb akáclegelőre. A falu első háza az utolsóig 3km-es körön belül van, kora tavasztól késő őszig biztosítva a folyamatos virágporhordás. A falu főtere 800 méter, és én még is a falu szélén lakom. Ez a világ túl kucsi ahhoz, hogy Isten és a véletlen elférjen benne. Nem hiszek a véletlenben,(evolúció) maradok a teremtésnél. A méheket is Isten teremtette, és hiszem, ad nekem bölcsességet hozzájuk. Aztán olyan is van abban a Bibliában, hogy "Semmi felől se aggódjatok, hanem mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Istennek". Úgy hogy én ezt komolyan véve, az aggódást meghagyva másoknak, hittel és bizalommal várom az Isten áldását, melyet méhekkel vagy méhek nélkül, de meg fog nekem adni.


Remélem Te sem csak idézed a Bibliát, hanem hiszed is. Isten áldása legyen életeden családodon munkádon:


H.apci.

"ÉVA" - nak nagyon igaza van. Apám 1950 - től méhészkedett és nagyon jó méhész és kertész volt.
Kb 10 éve - akkor már 83 éves volt a 100 családból az őszre kb 15 család maradt. És mindent úgy csinált, mint a hosszú évek során. Nagyon el volt keseredve és azt mondta, hogy most hagyom abba a méhszkedést. Utánna én vettem át a stafétabotot most 35 család van betelentetve és apám hál Istennek nagyon jól van. De az biztos, hogy a méhészkedés mindíg hoz valami meglepetést és amit tečgnap alkalmaztam, az nem biztos , hogy ma is jó lesz.
Üdv. Jóska

H.apci!

Akkor hadd idézzek neked a Bibliából!
"Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság." Példabeszédek könyve 16.r.18.

Két sikeres telelés után azt gondolod hogy már nem lehet baj. A méhészetben az a nehéz, hogy nincs két egyforma év. Nem lehet rutinszerűen csinálni, mindig rögtönözni kell. Sokszor eltervezel valamit és mikor hozzákezdenél, akkor látod, hogy egészen másra van szükség. És még ha mindent jól csináltál, akkor is történhet baj. Persze amíg nem a megélhetésed múlik rajta, addig nem fájnak annyira a hibák és kárpótol a méhészkedés öröme. Apám 70 évig méhészkedett, utolsó éveiben mondta hogy még mindig tudnak neki a méhek újat mutatni. Neked is sok meglepetésben lesz még részed.