Németh János (jogász)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Németh János (Újpest, 1933. július 31.) magyar jogász, egyetemi tanár, ügyvéd, az Alkotmánybíróság egykori elnöke.
Tartalomjegyzék |
Tanulmányai
Az érettségi letétele után 1952-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Karára, ahol 1956-ban summa cum laude minősítéssel szerzett diplomát. Mivel akkor a jogi diploma nem járt együtt a doktorátus megszerzésével, 1957-ben külön doktorált.
Jogászi pályafutása
1956 és 1957 között ügyvédjelölt volt. 1957-ben vették fel oktatónak régi egyetemének polgári eljárásjogi tanszékére, ahol végigment az oktatói ranglétrán, 2003-ig tanszékvezető egyetemi tanár volt, majd professor emeritusi címet kapott.
1973-től 1974-ig a müncheni, 1984-ben a kölni egyetem jogi karain Humboldt-ösztöndíjasként kutatott.
1993 és 1997 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános rektorhelyettese volt.
1986-ban Békés Imrével, Vékás Lajossal és a kar több oktatójával közösen ügyvédi irodát alapítottak, melynek vezetőjévé Németh Jánost jelölték. 1987-ben a Nemzetközi Eljárásjogi Egyesület igazgatótanácsának, 1989-ben a Nemzetközi Eljárásjogi Tudományos Egyesület tanácsának tagja lett. 1997-ig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választottbíróságon választottbíró volt.
2004 és 2007 között az MTA közgyűlési képviselője volt. Több polgári perjoggal és polgári nemperes eljárásokkal foglalkozó tanulmányt, egyetemi jegyzetet, tankönyvet írt.
Az állam- és jogtudományok kandidátusa címet 1970-ben szerezte, 1994-ben habilitált.
Közéleti pályafutása
1990-ben az Országos Választási Bizottság első elnökévé választották, 1994-ben megerősítették tisztségében, a pozíciót 1997-ig viselte.
Ebben az évben hétpárti konszenzussal az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává választotta. Sólyom László kilencéves mandátumának lejárta után Németh Jánost választották 1998-ban a testület elnökévé. Ezt a tisztséget 2003-ig viselte, amikor hetvenéves korának elérése miatt ki kellett válnia a testületből. Újra választottbíró lett az MKIK-nál és tagként visszatért a Békés-Németh-Vékás és Társai ügyvádi irodába. Utódja az Alkotmánybíróság elnöki székében Holló András lett.
A Magyar Jog és az Európai jog szerkesztőbizottságának elnöke, 1990 és 1997 között az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökségének tagja volt.
Családja
Nős, két leánygyermek édesapja. Az idősebb az ELTE ÁJK polgári jogi tanszékének oktatója.
Díjai
- Eötvös Károly-díj (1995)
- Szalay László-emlékérem (2003)
- Lippay-díj (2003)
- Deák Ferenc-emlékdíj (2003)
- Pázmány Péter-díj (2008)
Források
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 804-805. old., ISSN 1787-288X
- Sereg András: Alkotmánybírák talár nélkül, KJK–KERSZÖV, Budapest, 2005, 137-144. old., ISBN 963 224 853 8
A windows (pop-into) of information (full-content of Sensagent) triggered by double-clicking any word on your webpage. Give contextual explanation and translation from your sites !
Boggle