EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz
Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.
Tengergazdálkodás, halászat
Európa tengerparti kontinens, területének több mint felét víz borítja, partvonala 68 000 km hosszú. 1200 kikötőt számlál, és a világ legnagyobb kereskedelmi flottájával rendelkezik.
Az utóbbi években a tengeren, a tenger közelében és a tenger mentén folytatott gazdasági tevékenységek rendkívül megélénkültek. A halászat, hajózás és turizmus mellett idetartoznak többek között a tengeri megújuló energia termelése, az akvakultúra, a kék biotechnológia és a kék gazdaság egyéb ágazatai.
Az Európai Unión (EU-n) belüli, fenntartható kék gazdaságra irányuló megközelítés e tevékenységeket összehozza, működésük közben pedig védi a környezetet.
A Római Szerződés által bevezetett, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 38–43. cikkeiben szereplő közös halászati politika (KHP) olyan szabálycsomag, amely a tengerek biológiai erőforrásainak védelmét, valamint az EU-n belüli és kívüli európai halászat irányítását és ellenőrzését szolgálja.
A KHP célkitűzése annak biztosítása, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek hozzájáruljanak a hosszú távú környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi fenntarthatósághoz. Idetartoznak többek között a következők:
- az EU-ban forgalmazott termékek nyomonkövethetősége, biztonsága és minősége;
- megfelelő életszínvonal a halászati ágazatban, többek között a kisüzemi halászatban;
- stabil piacok;
- az élelmiszer-ellátás észszerű árakon való elérhetősége a fogyasztók számára.
A legutóbbi KHP-reformra 2013-ban került sor, hatályba pedig 2014. január 1-jén lépett.
Tengerügy – általános szabályok
