szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Tízezrek életét teszi tönkre itthon évente az egészségtelen táplálkozás és mozgásszegény életmód. Ennek ellenére még mindig kevesen gondolják úgy, hogy változtatniuk kellene berögzött szokásaikon - ez tűnik ki ugyanis több erre vonatkozó közvélemény-kutatásból. Egy több hónapja zajló kampány azonban mindent elkövet, hogy felrázza a lakosságot.

Kifogásod lehet sok, de életed csak egy van - világít rá az elhízás okozta problémákra a néhány hónapja a különböző médiumokban látható, hallható kampányfilm. „Táplálkozás, mozgás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás – ez az a négy témakör, amelyek legtipikusabb, legtöbbször elhangzó kifogásai köré építettük fel a Nincs de! elnevezésű kampányt" – mondta el korábbi megkeresésünkkor Hargitai Lilla, a kampányért felelős Médiaunió Alapítvány ügyvezetője. Mint mondta, a minden réteghez és korosztályhoz szóló kampányfilmekkel, meghökkentő képsorokkal, plakátokkal az  a céljuk, hogy megértessék az emberekkel, változtatniuk kell a rossz szokásaikon, helyettük senki nem kezd el mozogni és nem kezd el egészségesebben táplálkozni. "Persze, nem gondolom, hogy ezek a filmek rövid idő alatt, látható és mérhető eredményeket hoznak, de az, hogy sokan véleményt mondtak a kampányról, megnézték a honlapunkat és újabb kifogásokat küldtek, azt jelzi, foglalkoztatja az embereket a változtatás lehetősége” – magyarázta Hargitai.

A változtatás halvány szándéka más felmérések eredményeiből is látszik. A Nielsen piackutató által 52 országban végzett kutatásból - a legnagyobb ilyen jellegű - az derül ki, hogy noha a magyarok 56 százaléka túlsúlyosnak tartja magát, közülük csak 18 százalék próbálkozik fogyókúrával, ami Európában messze a legalacsonyabb arány.

Az egyik plakát. Van remény
© nincsde.hu
A nemzetközi kitekintésben jelentősen túlsúlyosnak a spanyolok, a hollandok és a belgák mondták magukat. A megkérdezés időpontjában a legtöbb fogyókúrázót Görögországban, Franciaországban, Írországban és Spanyolországban tárta fel a kutatás. Azok közül, akik diétáznak, 68 százalékuk a csokoládéról és a cukorról mond le. Sportolni leggyakrabban a dánok, a svédek és az írek szoktak. Sétálni leginkább az írek, a finnek és az angolok mennek. A futás a németek, a dánok és az olaszok körében a legkedveltebb. A tornát legnagyobb arányban a norvégok, a hollandok és portugálok szeretik. Úszásban a csehek és a németek vezetnek, aerobikban a lengyelek vezetnek a csehek és a magyarok előtt.

Bár saját elmondásuk szerint a magyarok 93 százaléka végez testmozgást, a magyarok általában ritkán mozognak. Minden harmadik szokott sétálni, minden tizedik tornászni. A futók vagy kocogók aránya 8, a csapatsportot űzőké és az aerobikozóké 6-6 százalék. Az úszást, jógát, teniszezést, pingpongozást, tollaslabdázást és a squash-t 4-4 százalék nevezte meg. 

A soványság és kövérség nemcsak a kortól függ, hanem az iskolai végzettségtől és a gazdasági aktivitástól is - erre már a Tárki által végzett kutatás mutatott rá. A végeredmény szerint a magyar felnőttek testtömegindexének átlaga a normálisnál kicsit magasabb (25,8), a soványak aránya 9 százalék, a normális súlyúaké 38, a kövéreké 33, míg a fennmaradó 20 százalék pedig kifejezetten elhízottnak tekinthető. A férfiakhoz képest a nők között több a sovány, így körükben alacsonyabb a kövérek aránya is. Mint említettük, a kor is befolyásolja a súlyt: mindkét nem esetében a 40 éven alattiak átlagos testtömegértéke a normális tartományban található, a 40 év feletti nők és férfiak azonban egyaránt híznak. Míg a huszonéves nők sokkal soványabbak az azonos korú férfiaknál, addig 50, illetve 60 év felett a nők egyre kövérebbek a hasonló korú férfiakhoz képest.

Hasonló témában kutatott egy a napokban elkészült közvélemény-kutatás - tavaly szeptemberében és októberében végezte az amerikai Synovate Institute 16 országban - is. Eszerint Finnországban törekszenek a leginkább az emberek a fogyásra, Franciaországban vádolják a leghevesebben az amerikai stílusú gyorsétkeztetést a fölös kilókért, és Magyarországon vélik a legkevesebben úgy, hogy a túlsúly miatt honfitársaik rossz szemmel néznek rájuk.

Kiderült, hogy a finnek 83 százaléka próbálkozott már fogyókúrával, ami 10 százalékkal több, mint a listán második helyen álló hollandok esetében. Az indiaiak állnak az utolsó helyen az ebbeli kísérletezésben. Az 1970-es években Finnország a szívbetegségek okozta halálesetek terén még a világranglista élén állt - emlékeztet a Reader's Digest. Harminc év alatt az egészséges táplálkozást és a testedzést népszerűsítő kampányok hatására azonban a halálesetek aránya 80 százalékkal csökkent.
   
Hogyan próbálunk fogyni? 
  
Többféle módon, nem egyszer párhuzamosan is. Az egészségesebb étkezés a legkedveltebb karcsúsodási recept Franciaországban, Kanadában, Mexikóban vagy Németországban, az aktívabb életmód Ausztráliában és Kínában, de Mexikóban és Németországban is törekszenek erre a túlsúlyosak. A fogyókúra a Fülöp-szigeteken, Franciaországban és Magyarországon különösen gyakori. Kevésbé elterjedt a fogyasztó pirulák szedése, de Kínában (37 százalék), Brazíliában (30 százalék) vagy Oroszországban (24 százalék) igen sokan vannak, akik ettől sem riadnak vissza, ahogy például az oroszok 20 és a Fülöp-szigetiek 19 százaléka a dohányzást is jónak tartja a súlycsökkentésre.
   
Minden vizsgált országban, de kiváltképpen Kínában, Németországban és Franciaországban világosan kitűnt, hogy az emberek azért szednek fel túlsúlyt, mert nem mozognak eleget. Emellett a franciák 79, az amerikaiak 72 és a németek 69 százaléka teszi felelőssé felesleges kilóiért a gyorsétkeztetést. A franciák 70 százaléka tekinti zsírpárnái magyarázatának a stresszt. Az oroszok 70 és a németek 60 százaléka tartja öröklöttnek elhízási hajlamát. A Fülöp-szigetiek 95 százaléka és a németek 89 százaléka nem restelli, hogy bizony szerelmese a jó konyhának, az előbbiek 82 százaléka azt sem tagadja, hogy egyszerűen nincs benne elég akaraterő ahhoz, hogy megtagadja magától a finom falatokat.
   
Persze igen sokan vannak azok is, akik szerint a túlsúlyt könnyedebben kellene kezelni. A brazilok 83 százaléka vallja, hogy honfitársai túl fontosnak tartják ezt a kérdést, az indiaiak 68, az amerikaiak 62 és a franciák 55 százaléka gondolja ugyanezt.
   
A magyarokról amellett, hogy mindössze 28 százalékuk érzi úgy, hogy a (túl)súlynak túl nagy fontosságot tulajdonítanak - azaz néznek rá rossz szemmel honfitársaik -, a felmérés azt is kimutatta, hogy ők azok, akik a legkevésbé kifogásolják párjuk kilóit. A magyar férfiaknak alig 11, a nőknek pedig csak 14 százaléka gondolja úgy - fogalmaz a folyóirat -, hogy párjuknak kevesebbet kellene mernie a gulyáslevesből. S míg például Ausztráliában és Mexikóban a megkérdezettek 52 százaléka, Oroszországban 51 százaléka jelentette ki, hogy a túlsúlyt a nemi életben zavaró tényezőnek tekinti, ez a magyarokat érdekli a legkevésbé: mindössze 15 százalékuk van ezen a véleményen. Utánuk a hollandok következnek, 18 százalékuk nyilatkozott hasonlóképpen.