Amikor fotókönyvet vagy scrapbook oldalt készítesz, hajlamos lehetsz a maszkok, keretek és díszítőelemek használatára fókuszálni. Ezek valóban feldobják az oldalakat, de a legfontosabb mégiscsak maga a fotó. Így érdemes ugyanolyan figyelmet szentelni annak minőségére és feldolgozására is. A legtöbben jpg-ben fotóznak, így annak szerkesztéséről is szó lesz, először nézzük azt, hogy miért is jobb a RAW?

Miért jobb a RAW, mint a JPEG?

Több adat és szélesebb színtartomány: A RAW formátum több adatot és szélesebb színtartományt biztosít, mint a JPEG. Míg egy 12-bites RAW fájl ezer színárnyalatot tartalmaz, egy 14-bites RAW fájl trilliónyi színt képes megjeleníteni. Ezzel szemben a JPEG formátumban a fényképezőgép automatikusan tömöríti a képet, és így az eredeti adat nagy része elveszik. A JPEG képek kevesebb színt és részletet tartalmaznak, mivel a tömörítési folyamat során a fényképezőgép meghatározza az optimális fehéregyensúlyt, kontrasztot és élességet, majd ezekkel a beállításokkal menti el a képet.

Magasabb dinamikatartomány: A RAW fájlok magasabb dinamikatartománnyal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy több részletet rögzítenek az árnyékokban és a csúcsfényekben. Ez különösen fontos, ha a képek túlexponáltak vagy alulexponáltak, mivel a RAW formátumban könnyebb helyreállítani ezeket a részleteket szerkesztéskor. A JPEG formátumban a dinamikatartomány korlátozott, az erősen alul- vagy túlexponált részeket nehezebb vagy lehetetlen helyreállítani, mivel a tömörítési folyamat során ezek az információk elveszhetnek.

Korrigálhatóság és rugalmas szerkesztés: A RAW fájlok lehetővé teszik a könnyebb és rugalmasabb szerkesztést. Az olyan beállítások, mint a fehéregyensúly, expozíció és kontraszt könnyen módosíthatók anélkül, hogy a kép minősége romlana. A JPEG formátumban ezek a beállítások „beleégnek” a képbe, így utólagos módosításuk jelentősen ronthatja a kép minőségét. A RAW formátumban azonban megőrizheted az eredeti kép minden részletét, és szabadon módosíthatod a beállításokat az utómunka során, hogy a legjobb eredményt érd el.

A JPEG képek egyértelmű előnye, hogy már „kész” formában érkeznek a kamerából, vagyis a fényképezőgép már elvégezte a képfeldolgozást. Az eredmény egy tömörített, kisebb méretű fájl, amely azonnal használható. Ezzel szemben a RAW fájl egy hatalmas adathalmaz, amelyet még fel kell dolgozni. Ez azonban lehetőséget ad arra, hogy a lehető legjobbat hozd ki a képből.

A JPG-t is lehet szerkeszteni, még ha korlátozottabbak is a lehetőségek. Pontosabban a lehetőségek itt is adottak, csak az eredmény nem lesz olyan, mint a RAW esetében. Mivel én mindig RAW-ban fotózok, kerestem egy ősrégi (17 éves), és elég rossz minőségű RAW-t, ami talán nem jobb, mint egy mai jpg.

A RAW-t a Camera Raw ablakban nyitja meg a Photoshop, de az Adobe Bridge-ből meg tudod nyitni a jpg-t is itt, vagy a Filtereknél válaszd a Camera Raw filtert. Az első egy Automata korrekció, alapnak már az is valami.

Erre még igazítottam.

A sötét részek további világosítása zajossá teszi a sötét részeket, ezen is mindjárt javítok, de előbb az Optics jön.

Itt az objektív torzítását lehet javítani, látni is a képen, hogy kicsit hordós az egyenes vonal. Az Optics Profile Correction segítségével kijavíthatod az objektíved okozta torzításokat és a vignettálást. A Photoshop az exif adatokból automatikusan felismeri az objektívet, és ennek alapján végzi el a korrekciót.

Ezenkívül itt javítható a kromatikus aberráció, ami az objektív színbontásából adódó hiba. Ez általában a kép szélein jelenik meg színes (például zöld vagy lila) szegélyek formájában, ahol nagy kontraszt van a világos és sötét területek között.

A Chromatic Aberration (Kromatikus aberráció) korrekcióval ezeket a színeltolódásokat kijavíthatod, így a képed tisztább lesz.

Amennyiben a vonalak nem egyenesek, a Geometry segít kiigazítani.

Jöhet a zajszűrés. Erre szintén van egy szuper eszköz a Camera Raw ablakban, viszont jelenleg csak a RAW képekhez érhető el. Ha neked jpg van, akkor a korábbi eszközökkel tudsz dolgozni.

Most már kiléptem a Camera Raw-ból. Ha már adott a mesterséges intelligencia tudása, ki is használtam. Az az autó nem hiányzik oda, jobb eltüntetni, és a behajtani tilos tábla is túl piros, így vonzza a tekintetet, amire semmi szükség.

Pár másodperc alatt meg is lett. Nem tökéletes, még generálhattam volna többször is, de a hibái csak akkor látszódnak, ha ránagyítunk a képre, azt meg nyomtatásban nem lehet:) Még egy kis korrekció:

Ez a sötét részeknek nem tett jót, így maszkoltam.

Ha összehasonlítod a kiindulási képet a végeredménnyel, belátható, hogy érdemes időt szánni a szerkesztésre. Némi gyakorlattal ez csak pár percet vesz igénybe.

Inkább el sem mondom, hogy mennyi scrapbook készletem van 🙂 Pont ezért egy ideje Zero Waste módon gondolkodom róla (már előbb kellett volna :D), így ha valami megtetszik, vagy megcsinálom, vagy keresek valami hasonlót a meglévők között. A legutóbbi csábítás ez volt: Merge and Slide Digital Scrapbooking Photobook Templates, amiben a széles keret fogott meg annak ellenére, hogy tulajdonképpen csak a nagy fotókat szeretem 🙂 Ezt elkészíteni igazán nem nagy ügy. Nézzük, hogyan készül.

Mindig a fotó a lényeg, így először azon szerkesztettem kicsit. Nehéz elkerülni, hogy a képen ne legyenek idegenek, pláne egy népszerű helyen.

A Generative Fill-el pár másodperc eltüntetni.

A keretet a legjobban a „Rectangle Tool” (Téglalap eszköz) segítségével alakíthatod ki, mert ezzel könnyedén beállíthatod a színét, méretét, valamint a sarkak gömbölyítését. Minden szükséges beállítást a „Properties” (Tulajdonságok) panelen találsz meg. Nézzük, hogyan készíthetsz egy két részből álló keretet, amely egy belső, kerekített sarkú téglalapból és egy külső keretből áll.

1. Belső keret létrehozása:
   • Válaszd ki a „Rectangle Tool”-t (Téglalap eszköz) az eszköztáron, és húzz egy téglalapot arra a részre, ahová a keretet szeretnéd. (Mindent meg lehet változtatni később is, csak így nagyjából látod, hogy mekkora kell.)
   • A „Properties” panelen láthatod a téglalap méreteit (szélesség és magasság) a „W” és „H” mezőkben. Ha pontos méretre van szükséged, itt beírhatod, egyébként tökéletes úgy is, ha szabadon húzod a formát. A „Transform” eszköznél nem csak pixel értékeket adhatsz meg, hanem más mértékegységeket is használhatsz, például inch, centiméter, milliméter, pont, pica és százalék. Ezeket az egységeket könnyen megváltoztathatod a vonalzón jobb klikkre lenyíló ablakban. Ha a vonalzót sem látod, akkor a View menüből tudod előhívni, vagy egyszerűen Ctrl-R. A „Rulers” beállításai meghatározzák, hogy a Photoshop hogyan jeleníti meg a méreteket, és ez befolyásolja a „Transform” eszköz értékeit is. Ha például a vonalzók mm-ben vannak beállítva, akkor a „Transform” eszköz is mm-ben fogja megjeleníteni. Ezzel a módszerrel könnyen átválthatsz a különböző mértékegységek között, hogy pontosan dolgozhass. Ha nem akarod a Rulers-t megváltoztatni, egyszerűen írd be az értéket és a mértékegységet a Properties panelen a Trasform ablakba.
2. A „Corner Radius” (Sarok sugár) mezőkben állíthatod be a sarkak gömbölyítését. Módosíthatod mind a négy sarkot külön-külön, vagy egyszerre is, hogy egyenletesen kerekített sarkokat kapj.
3. Keret színének beállítása: jelen esetben a belső keretnél lényegtelen, mert arra kerül a fotó, egyébkén a Fill melletti színes négyzetre kattintva választhatsz színt. A Stroke-kal meg keretet adhatsz hozzá.
4. Külső keret létrehozása:
   • Hozz létre egy új téglalapot a „Rectangle Tool” segítségével, amely nagyobb, mint a belső téglalap. Ezzel fogod kialakítani a külső keretet.
   • Ismét a „Properties” panelen állíthatod be a méreteket. Itt már érdemes a Properties panel Transform méreteit használni, mert így biztos, hogy minden irányban pont annyival lesz nagyobb, mint amilyet szeretnél.
   • Állítsd be a külső keret színét a „Fill” mezőben, illetve itt is mindegy, ha pl. egy textúrát húzol rá.
5. Keretek egymáshoz igazítása:
   • Helyezd a belső keretet a külső keret közepére úgy, hogy az egyenletesen legyen elhelyezve. Használhatod az igazítási eszközöket, hogy pontosan középre tedd.

A rétegpalettán látni az elrendezést.

Leírni lényegesen több volt, mint elkészíteni:) Ez maradhat fehér, vagy más színű, de tehetsz rá valamilyen textúrát is.

Hogy ez se legyen akadály, összecsomagoltam öt textúrát, ha tetszik, a képre kattintva letöltheted.

Jöhet rá egy kis réteg stílus. Az alsóra Drop Shadow.

A felsőre Inner Shadow. (Nem a fotóra, hanem a sablonra.)

A nagy fotót lehet még maszkolni, az oldalt díszíteni, én ehhez a meglévő Anna Aspnes készletekből választottam.

Gyorsabb egy kész sablon? Természetesen az, de sokszor azon is kell módosítani, mert nem pont tökéletes a mi fotónkhoz vagy elképzelésünkhöz. Érdemes saját keretet, sablont készíteni, mert ez is egy alkotó tevékenység, amely lehetőséget ad a kreativitásunk kibontakoztatására. Ezenkívül így pontosan olyan eredményt érhetünk el, amilyet elképzeltünk, és a folyamat során tanulhatunk is új technikákat. Némi átalakítással több egymáshoz passzoló oldalt hozhatunk létre.

Ha már régóta vagy Photoshop-felhasználó, vagy épp most ismerkedsz ezzel a programmal, garantáltan izgalmas hír, hogy megjelent a Photoshop 2024 beta verziója!

Mi az a beta verzió?

A beta verzió egy teszt változat, amit a fejlesztők azért bocsátanak a felhasználók rendelkezésére, hogy valós környezetben tesztelhessék az újításaikat. Ezen keresztül észlelhetik a hibákat és kaphatnak visszajelzést, ami segíti őket a program továbbfejlesztésében.

Hol töltheted le a Photoshop 2024 beta verziót?

A Photoshop 2024 beta verzióját egyszerűen letöltheted, ha rendelkezel egy érvényes Adobe Creative Cloud előfizetéssel. Csak jelentkezz be a Creative Cloud alkalmazásba, és a Beta apps szekció alatt megtalálod a letölthető Photoshop beta verziót.

Korábban írtam egy cikket az Adobe Firefly-ról, ami egy generatív mesterséges intelligencia modell, s ez mostantól része a Photoshop 2024 beta verziójának.

Pontosabban a továbbfejlesztett Firefly került be, még jobb fotóminőséget és pontosabb irányítást biztosítva. Ez azt jelenti, hogy bonyolult leírásokat is könnyen megérthet és különféle variációkat generálhat, így segítve téged abban, hogy pontosan olyan képet hozz létre, amilyet elképzeltél. Ez a funkció jelentősen javult a korábbi verziókhoz képest – bár az emberábrázolása még mindig gyenge – és egyéb tekintetben sem éri el (még) a MidJourney szintjét.

Az eszközzel szöveges utasítások alapján új képelemeket hozhatsz létre vagy a meglévőket bővítheted. Két kulcsfontosságú funkció, amit az Adobe Firefly kínál: a Generative Fill és a Generative Expand. Ezekkel az eszközökkel a képek új dimenzióit fedezheted fel, amelyek korábban nem voltak elérhetőek a hagyományos képszerkesztő eszközökkel.

A Generative Fill funkció segítségével teljesen üres dokumentumokra is „kérhetsz” tartalmat. Ez a funkció lehetővé teszi, hogy csak azzal, hogy megfogalmazol egy kreatív ötletet vagy kívánságot, már létre is hozhatsz egy képet.

Hogyan működik a Generative Fill üres dokumentumokon?

1. Új dokumentum létrehozása: Nyiss meg egy új üres dokumentumot a Photoshopban.
2. Szöveges leírás megadása: Írd be a kívánt jelenet vagy tárgy leírását a szövegbeviteli mezőbe. Például, ha egy tengerparti naplementét szeretnél látni, csak írd be, hogy „naplemente a tengerparton”.
3. Generálás: Kattints a „Generate” gombra, és a Photoshop, az Adobe Firefly erejével, létrehoz egy teljesen új képet a megadott leírás alapján.

A Generative Fill funkció több mint 100 nyelven érhető el, köztük magyarul is, így nyelvi akadálya biztos nincs, hogy kreatív elképzeléseidet megvalósítsd.

Ha nyitsz egy üres dokumentumot, a Contextual Task Bar (ha nem látod, a Window menüből hívd elő) számos lehetőséget kínál. Itt található az „Import image” gomb, mellette a „Generate image” gomb, amellyel új képet hozhatsz létre szöveges leírás alapján.