Ti mondtátok:

"Termékeiteket nagyon jónak találom, biztosan a jövőben is rendelni fogok belőlük. Köszönettel"

Molnár István

"Nagyon nagy tisztelettel és köszönettel vettem a gyors és tökéletes segítséget ill. Köszönet a bizalomért, a pontos szakszerű anyagokat rendben megkaptam. A szenzációs ügyfélorientált kiszolgálásért köszönetem fejezem ki, bár sokan lennénk ilyen gondolkodásúak. Mégegyszer köszönet a bizalomért."

Üdvözlettel: Szulimán Ákos

Rehabilitációs hozzájárulás kalkulátor 2023-2024

Egy segédlet, amelyre minden 25 főt meghaladó vállalkozásnak szüksége van!

A munkaügyi ellenőrzések kedvenc témája.

A megrendelési űrlaphoz >>>

A Rehabilitációs hozzájárulás kalkulátor ára: Árlista

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján készült kalkulátor a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség meghatározására.

A munkaadó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).

Azonnal használható segédlet, a gazdálkodó szervezet fontos kelléke.

7. Rehabilitációs hozzájárulás

Az adózó a rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban előírt módon számított előleget az I–III. negyedévben a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni.

Mulasztási bírság

220. § [Általános bírságszabály]

(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adóhatóság az e törvényben, adókötelezettséget előíró törvényben, illetve e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása.

(3) A késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó a kötelezettség teljesítése mellett késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A cegiranytu.hu számos szabadon lekérhető, illetve kedvező árú információs termék elérését teszi számodra elérhetővé.
E termékeket a törvényi változások, illetve a felhasználói észrevételek figyelembevételével és lehetőségeinkhez mérten, folyamatosan frissítjük.

Használd a központi megrendelő oldalunkat, ha rendelni szeretnél: Központi megrendelő >>>

Itt tájékozódhatsz részletesebben adatkezelési és felhasználási feltételeinkről: Felhasználási feltételek

Ha kérdezni szeretnél, akkor írj nekünk: jlenkei@gmail.com

További információk a termékről

Tartalma:

A Rehabilitációs hozzájárulás kalkulátor Excel formátumban készült.

Tartalmazza a törvény által előírt statisztikai létszám megállapítását elősegítő segédletet is.

A szükséges és a hiányzó létszámot egyaránt kiszámolja.

A segédlet tartalma:

- Statisztikai állományi létszám meghatározására kialakított segédlet.

- A megváltozott munkaképességű személyek statisztikai állományi létszámának számítását elősegítő felület.

- A szükséges létszám megállapítása.

- A hiányzó létszám megállapítása.

- Az éves szinten fizetendő járulék.

- A negyedéves adóelőleg számítása.

- Nyilvántartó lap ( a törvény előírásai szerint)

Jogszabályi segédlet, hasznos linkek,

A megrendelőlaphoz >>>

Miért használnád ezt a terméket?

Az egyik legdrágább kincsünk az idő! Nem mindegy, hogy „szerszámok” nélkül állunk neki egy számítást elvégezni, vagy igénybe veszünk előre jól átgondolt és kidolgozott segéd eszközöket, amelyek a törvény által előírt feltételek szerint elvégzik helyettünk a munka oroszlán részét.

Figyelembe veszi mindazokat az előírásokat és összefüggéseket, amelyek a helyi adó előzetes becsléséhez, illetve számításához szükségesek.

Beépített képletek segítik az összefüggésekből levonható következtetések kiírását.

A kalkulátor számos sorához a pontos törvényi szöveg is be van linkelve.

A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, vallja be és fizeti be.

A fenti szabály betartása érdekében év közben több alkalommal is számításokat kell végezni és prognózisokat kell felállítani az éves szinten várható állományi létszám megállapítására, illetve az ezzel kapcsolatos fizetési kötelezettség számítására. E feladat gyors és szakszerű megoldását segíti elő a Rehab kalkulátor.

A megrendelőlaphoz >>>

PayPal fizetés

a PayPal fizetési lehetőség is rendelkezésedre áll (itt bankkártyával is fizethetsz, ha nincs PayPal fiókod, akkor használd majd a "Check Out as a Guest" linket a megnyíló ablakban!):

Banki átutaláshoz, vagy csekkes fizetéshez (rózsaszínű postai utalvány) az Árlista elején a szükséges adatok a rendelkezésedre állnak.

A megrendelőlaphoz >>>

Tudástár

Törvény

2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról

7. A rehabilitációs hozzájárulás és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

22. § A 23–24. § alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,

a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,

b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,

c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy

d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül

és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

22/A. § (1) A 23. § (1) bekezdésének alkalmazása során – legutoljára a 23. életévének betöltése szerinti naptári évben – a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki

a) köznevelési intézményben – a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint megállapított – sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy

b) felsőoktatási intézményben – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint megállapított – fogyatékossággal élő hallgatónak

minősült.

(2) A 23. § (1) bekezdésének alkalmazása során a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki – a munkaszerződése szerint – jogszabályban meghatározottak alapján rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. A munkáltatónál

a) 20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,

b) 21–100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,

c) 101–250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,

d) 251–500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő,

e) 500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő

rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni.

23. § (1) A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).

(1a) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor a több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett

a) munkavállalót az Art. szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatottak létszámánál,

b) megváltozott munkaképességű személyt az Art. szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek számának megállapítása során

kell figyelembe venni.

(2) A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni

a) a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,

b) az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,

c) az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót, és

d) a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót,

e) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses katonát,

f) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a munkaadónál, aki őt nevelőszülőként foglalkoztatja.

(3) A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni a (2) bekezdésben meghatározott személyek figyelmen kívül hagyásával. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

(4a) Munkaerő-kölcsönzés esetén a (4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, – a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a kölcsönbeadónál – kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni.

(5) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól különösen

a) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv,

b) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,

c) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti honvédségi szervezet.

d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

(7) A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási azonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.

24. § (1) A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.

(2) A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni.

(3) A rehabilitációs hozzájárulás e törvény által nem szabályozott kérdéseiben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. A rehabilitációs hozzájárulás a központi költségvetés bevételét képezi.

25. § (1) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az akkreditált munkáltató részére a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pályázati úton

a) támogatást nyújthat a munkahely rehabilitációs célú átalakításához,

b) bér- és költségtámogatást nyújthat,

c) képzési támogatást nyújthat,

ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy, fogyatékossági támogatásban részesülő személy vagy vakok személyi járadékában részesülő személy foglalkoztatását biztosítja.

(2)

(3) A megváltozott munkaképességű személy, illetve a fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesülő személy határozott idejű munkaviszonya – a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény 192. § (2) bekezdésétől eltérően – az (1) bekezdés alapján támogatott foglalkoztatása időtartamára meghosszabbítható.

Forrás: njt.hu

A megrendelőlaphoz >>>

Vissza az elejére >>>