Ez még ide tartozik, hogy kerek legyen a történet:
Egy év elteltével, 2012. szeptember 20-án ausztrál állampolgársági esküt tettünk és ezzel végre ausztrál állampolgárokká váltunk. Pont került az öt éve elkezdett kalandunk végére. Mai fejjel nem sok esélyt adnék az öt évvel ezelőtti önmagunknak (két kisgyerekkel, túristavizummal, közepes angol nyelvtudással eljönni egy olyan országba, amit nem ismerünk, ahol soha nem jártunk, és ahol egyetlen barátunk vár...) De megcsináltuk! Megérte minden perc szenvedést, minden áldozatot.
Itt a vége fuss el véle! :-)
Hivatalos kép Cairns polgármesterével
Kevésbé hivatalos kép az államolgárságot igazoló dokumentumokkal
Az alábbi bejegyzés 2009-ben íródott, azóta várta, hogy közzétegyem:
"Megkaptuk! Egyszerűen madarat lehetne velünk fogatni, alig hiszem, hogy majd két éves megfeszített munka után ilyen váratlanul könnyedén meglett. :))) Ugye, mondtam én, hogy a Titok működik?! Hogy mennyire működik? Annyira, hogy ezt a bejegyzést ELŐRE megírtam 2009. Június 13-án! Mert ennek a vízumnak meg KELL lennie. Ha Ti is olvassátok, akkor az azt jelenti, hogy a vonzás törvénye ezúttal is működött! Olyan boldog vagyok!!!"
Az akkori lehetőségeinket ismerve írtam meg, azóta persze sok minden megváltozott, munkahelyet és várost is cseréltünk, és a végén cseppet sem "váratlanul és könnyedén", három és fél év után lett meg, de a lényeg az, hogy hittem benne, bíztam benne, nem, nem is: inkább TUDTAM, hogy nekünk a szponzoráció segítségével meglesz az állandó lakosi státuszunk. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan jogaink vannak, mint egy állampolgárnak, kivéve annyit, hogy nem szavazhatunk. Egy év múlva lehetünk teljes jogú állampolgárok (3 akkorra már négy és fél éve élünk majd itt, ebből egy évet állandó lakosként), és megkaphatjuk a kengurus útleveleinket is... :)
Egy hosszú és küzdelmes út végéhez értünk. Ezt az érzést nem tudom leírni, megfogalmazni, csak az értheti meg, aki ugyanilyen bizonytalanságban töltött éveket, aki sok mindent beáldozott azért, hogy elérje a célját.
Ahogy láthattátok, eléggé elfáradt a blog, csak arra vártam, hogy bejelenthessem ezt a hírt... és ezzel a lendülettel el is búcsúzhassak. A barátaink, szeretteink, közeli ismerősök ezután is megtalálnak, a többi olvasónknak pedig szeretném megköszönni a sok kedves kommentet, a kritikákat, jókat, rosszakat is, hisz mindenből tanultam.
Kívánok minden jót, sok izgalmas olvasnivalót (más blogokon) a jövőben is!
A Nagy Korallzátony közelében élni igazi ajándék, és így majd egy év itteni élet után lassan elkezdjük mi is felfedezni ezt a világot.
Beköszöntött a "tél", ami hidegebb estéket jelent (17-19 fok minimummal) és nappal 24-27 fokkal, minimális esővel, tehát gyakorlatilag non-stop süt a nap. Igen, nekem is kicsit nevetségesnek hangzik ezt a hőmérsékletet téliesnek nevezni, de ha az ember szervezete hozzászokik a trópusi éghajlathoz, akkor higgyétek el, ez a 19 fok nagyon is hidegnek tűnhet... A víz is lehűlt, a medúza szezon is végetért, így mi is bátrabban merészkedünk a tenger vizébe.
Cairns közelében található a címben szereplő, csodálatos kis sziget, ahová naponta többször is járnak kisebb és nagyob hajók, turisták százait szállítva ide. Nyilván a nagy látogatottságának köszönhetően itt messze nem olyan a korall-zátony, mint azokon a helyeken, ahová kevesebben jutnak el (pl. Low Isles, ahová tervezzük a következő kirándulásunkat). A hajók 40-50 perc alatt érnek a szigetre, könnyen megközelíthető, és a helyi lakosoknak 30%-al olcsóbb is. (Ezt mondjuk nagyon szigorúan ellenőrzik, be kell mutatni a jogosítványt, a gyerekeknek meg a medicard-ot, hogy biztosan ők is helyi lakosok, nem pedig a barátok gyerekeit akarjuk vinni. Viszont szinte minden ilyen lehetőségre van kedvezmény a Cairns-ieknek, 20-30%, ami egy több száz dolláros útnál jelentős összeg is lehet. Csak közvetlenül az utat szervező cégnél van lehetőség ilyen kedvezményre, a különböző közvetítő irodáknál nem!)
A szigeten medence, éttermek, szuvenír bolt és még szálloda is található. Na meg kristálytiszta víz, fehér homok, sok-sok hal, kagyló és.... teknősök is! Ott úszkálnak szabadon a sziget körül, és ha ügyes az ember (vagy szerencsés), akkor láthatja is őket.
Mi kétszer jártunk a szigeten (eddig), először egy fél napos kiránduláson, délután egykor indult a hajónk, és négykor indult is vissza. A köztes időben pedig üvegfenekű hajóval mentünk egy kört, majd a félig bemerülő féltengeralattjáróval is. Még pacsáltak is a gyerekek egy nagyot, de aztán vissza is kellett indulni.
Tegnap ismét a szigetre indultunk, ezúttal egész napra, reggel fél kilenckor indult a hajónk, és délután fél ötkor jöttünk vissza. Mind a két alkalommal gyönyörű napsütést élvezhettünk, és a 24 fokos víz bár elsőre hidegnek tűnt, aztán hamar hozzászoktunk.
Tegnap snorkel-felszerelést béreltünk (maszk, pipa, békatalp), és a sziget melletti korall-telepeket fedeztük így fel. (hason fekszik az ember a víz felszínén, a maszk és a pipa segítségével állandóan a víz alatt lehet az ember feje, majdnem olyan, mint a búvárkodás) Timi kapott egy mellényt is, így könnyedén lebegett hason a vízen. Fegyelmezett volt nagyon, Gézával egymás mellett úszva mentek nagy köröket. (Tomi meg a térdig érő vízben rohangált, amíg mi felváltva snorkeleztünk, nagyon tetszett neki is) Alig tudtuk kiszedni Timit, már reszketett, annyira áthűlt, de azonnal vissza akart menni a vízbe. Nem csodálom, engem is teljesen lenyűgözött a látvány, hiába mondják, hogy le van rabolva a sziget környéke, még így is rengeteg szines halat láttunk. (többek közt ILYEN papagáj-halat) És ami a legnagyobb élmény volt, egy kb 120 centis teknős felett lebeghettünk, tőlünk karnyújtásnyira legelgette a hínárt. Életreszóló élmény volt!
Ma ahogy elindultunk otthonról, az ajtón kilépve, a folyosónkon Timi felkiáltott: PÓK!
Hát ez tényleg az. Az egyetlen szerencséje, hogy a növények közt szeret lenni, nem akar hozzánk a lakásba beköltözni...
Ha a kávézóban az ausztrál ismerősöd megkérdezi, hogy iszol-e egy pókot (spider), de ijedj meg!
Ez egy adag fagyi egy pohár buborékos üditőben (leginkább cola-ban). Én még sosem kóstoltam, elég bizarr számomra. Az iskolában a büfében ünnepnapokon árulják, és a gyerekek oda vannak érte...
Állítólag vodkás cola-val nagyon finom (persze az a felnőtt verzió)
Biztosan sokan ismeritek ezt a francia desszertkülönlegességet. Én még soha nem kóstoltam, de ma nekiálltam elkészíteni. Szerintem (és a család szerint is) nagyon finom lett, habár a külalakra egy gyenge hármast adnék magamnak... :)
Manka feldobta a magas labdát a blogján az érdekes helységnevekkel, rögtön beugrott pár érdekes név, de a netes kutakodás után ITT és ITT, rájöttem, hogy messze nem hallottam a legérdekesebbeket (mint pl. a címben szereplő Eggs and Bacon Bay nevű helyről).
A Karácsony-szigetek ezek után már igazán nem hangzik extrémnek, mikor van olyan hely Ausztráliában, amit Cock Wash-nak hívnak (ahol van egy ugyanilyen nevű patak is). A cock jelentése férfi nemiszerv...
Vagy az Orange nevű város, ahol nem találjátok ki, mit termelnek! Almát.
De itt van a Világ Vége nevezetű hely is, Tasmánia legnyugatibb pontját nevezték el így.
A Woolloomooloo (jelentése: fiatal kenguru) nevet meghallva pedig feltételezhető, hogy ezt a helyet sem fehér ember nevezte el... :)
Ha nem volt elég a nevekből, nézzétek meg az alábbi videót (Lucky Starr: I've been everywhere, Johnny Cash eredeti dalának ozzi feldolgozása)
Well, I was humpin' my bluey on the dusty Oodnadatta road,
When along came a semi with a high and canvas-covered load.
(Spoken) "If you're goin' to Oodnadatta, mate, um, with me you can ride."
So I climbed in the cabin and I settled down inside.
He asked me if I'd seen a road with so much dust and sand, I said
"Listen, mate, I've travelled ev'ry road in this here land."
Chorus:
Cos I've been everywhere, man,
I've been everywhere, man.
'Cross the deserts bare, man;
I've breathed the mountain air, man.
Of travel I've had my share, man.
I've been ev'rywhere.
Been to:
Tullamore, Seymour, Lismore, Mooloolaba,
Nambour, Maroochydore, Kilmore, Murwillumbah,
Birdsville, Emmaville, Wallaville, Cunnamulla,
Condamine, Strathpine, Proserpine, Ulladulla,
Darwin, Gin Gin, Deniliquin, Muckadilla,
Wallumbilla, Boggabilla, Kumbarilla,
I'm a killer.
Chorus
(Spoken) "Yeah but listen here, mate, have you been to..."
I've been to Moree, Taree, Jerilderie, Bambaroo,
Toowoomba, Gunnedah, Caringbah, Woolloomooloo,
Dalveen, Tamborine, Engadine, Jindabyne,
Lithgow, Casino, Brigalow and Narromine,
Megalong, Wyong, Tuggerawong, Wangarella,
Morella, Augathella, Brindabella, I'm the feller.
Chorus
(Spoken) "Yeah, I know that, but have you been to..."
I've been to Wollongong, Geelong, Kurrajong, Mullumbimby,
Mittagong, Molong, Grong Grong, Goondiwindi,
Yarra Yarra, Boroondara, Wallangarra, Turramurra,
Boggabri, Gundagai, Narrabri, Tibooburra,
Gulgong, Adelong, Billabong, Cabramatta,
Parramatta, Wangaratta*, Coolangatta, what's it matter?
Chorus
(Spoken) "Yeah, look that's fine, but how about..."
I've been to Ettalong, Dandenong, Woodenbong, Ballarat,
Canberra, Milperra, Unanderra, Captain's Flat,
Cloncurry, River Murray, Kurri Kurri, Girraween,
Terrigal, Fingal, Stockinbingal, Collaroy and Narrabeen,
Bendigo, Dorrigo, Bangalow, Indooroopilly,
Kirribilli, Yeerongpilly, Wollondilly, don't be silly.
Chorus
I've been here, there, ev'rywhere, I've been ev'rywhere.
(Spoken) "Okay, mate, you've been ev'ry place except one, and ya don't need my help t'get there."
..próbálj meg csak huszat megcsinálni minden gyakorlatból. Ha profi vagy, megpróbálhatod Te is az ötveneket, ha sikerül az ő szintidejét felülmúlni, akkor azonnal fiezetek egy...sört? :)
Felröppent a hír (reménykedés), hogy William herceg és bájos menyasszonya a királyi esküvő után éppen itt, Cairns mellett, a Double Island-on töltik majd a nászutat. Ez egy magánkézben lévő sziget, sok híresség szállt már meg itt (pl. Keanu Reeves is), hisz teljes diszkréciót biztosít, és mégis közel van a szárazföldhöz, a civilizációhoz. Ha tényleg ide jönnek, szerintem kitehetik Cairns-re a "BETELT" táblát a sok újságíró meg királyi-család-rajongó miatt... :)
