Meghalt Puskás Ferenc

Péntek reggel ennek a csapatnak a kapitánya, a valaha élt legnagyobb magyar futballista, Puskás Ferenc hosszú betegség után, 79 éves korában elhunyt. Öcsi bácsi – merthogy így hívták mindenhol – az agyat megtámadó Alzheimer-kór egyik speciális változatában szenvedett. 2000 óta ápolták a budapesti Kútvölgyi úti kórházban, egy számára kialakított apartmanszobában. Szellemi képessége az évek alatt fokozatosan romlott, az utóbbi hónapokban már beszélni sem tudott. Szeptember 12-én került az intenzív osztályra, akkor még sikerült az állapotát stabilizálni. Azóta mesterségesen táplálták. Szerdán a sok fekvés miatt tüdőgyulladást kapott, és ennek következtében magas lázzal, légzési és keringési zavarokkal küszködött.

- Öcsi utánozhatatlan pályafutást tudhat maga mögött, hihetetlen tehetség volt, a pályán mindenkit megelőzött gondolkodásban – emlékezett vissza könnyeivel küszködve a régi barát, Buzánszky Jenő. – Míg mások egy adott szituációban legfeljebb két-három megoldási lehetőséget láttak, ő ugyanakkor öt-hat különböző gondolata volt a labda megjátszásáról. Kezdeményezni fogom, hogy temetése november 25-én, a londoni 6:3 ötvenharmadik évfordulóján legyen.

Öcsi bácsi Purczeld Ferenc néven született 1927. április 1-én, az akkor még önálló településként létezett Kispesten. (család tíz évvel később magyarosította a família nevét Puskásra.) Nem volt kétséges, hogy melyik sportágat választja, ugyanis apja, id. Puskás Ferenc, a Kispesti AC trénere volt.

Első bajnoki mérkőzését 1943. december 5-én Nagyváradon játszotta (Nagyvárad – KAC 3:0), három nappal később pedig már megszerezte első gólját is Diósgyőrrel vívott találkozón (Diósgyőr – KAC 3.2). 1956-ig szerepelt a magyar élvonalban a Kispest illetve jogutódja, a Budapesti Honvéd színeiben, ezalatt 349 mérkőzést játszott és 358 gólt ért el. Roppant fiatalon, alig 18 évesen már a felnőtt válogatottban is bemutatkozott: az 1945. augusztus 20-i Ausztria elleni (5:2) debütálás során az öt rúgott gólból egy az övé volt. A magyar nemzeti csapatban 1956-ig 85 mérkőzésen játszott, és 84 gólt ért el. Ez a majd’ egygólos átlag mind a mai napig világcsúcs! A legnagyobb sikeres itt az Aranycsapattal elért 1952-es olimpiai győzelem, és az 1954-es világbajnoki ezüstérem.

Karrierje, mint oly’ sok magyar sportolónak az 1956-os forradalom idején tört meg. Az év november elsején indult a Bp. Honvéd az európai szövetség (UEFA) által újonnan kiírt Bajnokcsapatok Európa Kupája-sorozat első mérkőzésére, a 22-ére Bilbaóba kisorsolt Athletic Bilbao–Bp. Honvéd összecsapásra. Jellemző az akkori időkre, hogy a spanyol Marca című sportlap rövid hírben leközölte: Puskás meghalt a budapesti harcokban, így a Honvéd nélküle érkezik. Természetesen ott volt a 3:2-es bilbaói győzelemmel véget ért találkozón. A visszavágó december 22-én Budapesten lett volna, ám a rendkívüli magyarországi helyzet miatt az UEFA Brüsszelbe „küldte” a csapatokat. Ahogy az odavágó előtti napokban szerte Európában, úgy a visszavágó előtti egy hónap alatt Spanyolországban játszott – gyakorlásképpen – bemutató mérkőzéseket játszott a Honvéd. Brüsszelben aztán a csapat 3:3-at ért el, így kiesett – pedig a BEK első számú favoritja volt! És Puskás nem jött haza, ideiglenes otthonai, Bécs és Torino között ingázott 1958-ig.

Az erősen túlsúlyos, 31 éves csatárt ekkor kereste meg a Bp. Honvéd korábbi, a Real Madrid akkor intézője, Östreicher Emil, és a klub mindenható elnöke, Santiago Bernabeu azonnal szerződést kötött vele. Puskás Ferenc pedig szívós munkával a csapatba küzdte magát. 1958. szeptember 14-én debütált a spanyol bajnokságban a Las Palmas ellen idegenben (2:1-re nyert a RM), és egy héttel később parádésan mutatkozott be a Real-szurkolói előtt, a Gijón elleni 5:1-es győztes mérkőzésen rögtön triplázott. A Real Madridban 1958 és 1967 között 179-szer játszott és 154-szer talált be a riválisok hálójába. És a királyi gárda színeiben összejött az, ami a Honvéddal nem: BEK-győztes lett, ráadásul háromszor is. A második diadalt, az Eintracht Frankfurt elleni glasgowi 7:3-as sikert, amelyen négy gólt (!) szerzett, minden idők legjobb kupadöntőjének választották. Kopa, Rial, Di Stefano, Puskás, Gento – ez volt az akkori Real híres csatársora.

Időközben spanyol állampolgárságot is kapott, így pályafutása végén négyszer játszhatott a hispán válogatottban. Negyvenkét évesen, 1969. május 5-én a Rapid Wien elleni (4:2) mérkőzésen búcsúzott el a Real Madridtól és a Bernabeu-stadion közönségétől. Edzőként is hasonlóan sikeres lett. Észak- és Dél-Amerikától kezdve, Ausztrálián át számos helyen megfordult, de igazából Görögországban alkotott maradandót. A Panathinaikosszal 1971-ben a BEK döntőjébe jutott – sem azelőtt, sem azóta az athéni klubnak ez nem jött össze.

1981-ben látogatott először haza, majd 1992-ban végleg Budapestre költözött feleségével, Bözsi nénivel. 1993-ban négy meccs erejéig a magyar válogatott szövetségi kapitánya is volt. Egykori kispesti csapattársa, Cserjés István így jellemezte Puskást: „Embernek nagyobb volt, mint játékosnak, pedig nála jobb labdarúgót még nem hordott a hátán a Föld.”

Öcsi bácsi, nyugodjék békében!

Puskás Ferenc

Született: 1927. április 2., Kispest

Posztja: bal összekötő

Válogatottság/gól: 85/84 (magyar), 4/0 (spanyol)

Klubjai játékosként: Kispesti AC/Bp. Honvéd (1942-1956), Real Madrid 1958-1969)

Legjobb eredményei játékosként: ötszörös magyar bajnok, négyszeres magyar gólkirály, olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes, Európa-kupa-győztes, háromszoros BEK-győztes, kétszer a BEK-sorozat gólkirálya, Világkupa-győztes, hatszoros spanyol bajnok, kétszeres Spanyol (Király) Kupa-győztes, négyszeres spanyol gólkirály, világválogatott, Európa-válogatott, az Aranylabda-szavazáson második helyezett (1960).

Klubjai edzőként: Alicante (spanyol), San Francisco Gales (amerikai), Vancouver Royals (kanadai), Panathinaikosz (görög), Colo-Colo (chilei), Szaúd-Arábia válogatottja, FCL Murcia (spanyol), AEK Athén (görög), al-Maszri (egyiptomi), Soi de América, Cerro Porteno (paraguayiak), Panhellenic Melbourne (ausztrál), Magyarország válogatottja

Legjobb eredményei edzőként: BEK-döntős, háromszoros görög bajnok (Panathinaikosz 2, AEK 1), egyszeres ausztrál bajnok és kupagyőztes

Kitüntetései: A Nemzet Sportolója (2004), A XX. század legjobb magyar sportolója, Halhatatlanok Klubjának tagja (1991), Golden Foot-díjas (2006), Európa Bajnoka (2006), A sportági Hírességek Csarnokának tagja, NOB Olimpiai Érdemrend (1997), Köztársasági Elnök Arany Emlékérme (1997), Magyarság Hírnevéért-díj (1997)

Posztja: bal összekötő

Válogatottság/gól: 85/84 (magyar), 4/0 (spanyol)

Klubjai játékosként: Kispesti AC/Bp. Honvéd (1942-1956), Real Madrid 1958-1969)

Legjobb eredményei játékosként: ötszörös magyar bajnok, négyszeres magyar gólkirály, olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes, Európa-kupa-győztes, háromszoros BEK-győztes, kétszer a BEK-sorozat gólkirálya, Világkupa-győztes, hatszoros spanyol bajnok, kétszeres Spanyol (Király) Kupa-győztes, négyszeres spanyol gólkirály, világválogatott, Európa-válogatott, az Aranylabda-szavazáson második helyezett (1960).

Klubjai edzőként: Alicante (spanyol), San Francisco Gales (amerikai), Vancouver Royals (kanadai), Panathinaikosz (görög), Colo-Colo (chilei), Szaúd-Arábia válogatottja, FCL Murcia (spanyol), AEK Athén (görög), al-Maszri (egyiptomi), Soi de América, Cerro Porteno (paraguayiak), Panhellenic Melbourne (ausztrál), Magyarország válogatottja

Legjobb eredményei edzőként: BEK-döntős, háromszoros görög bajnok (Panathinaikosz 2, AEK 1), egyszeres ausztrál bajnok és kupagyőztes

Kitüntetései: A Nemzet Sportolója (2004), A XX. század legjobb magyar sportolója, Halhatatlanok Klubjának tagja (1991), Golden Foot-díjas (2006), Európa Bajnoka (2006), A sportági Hírességek Csarnokának tagja, NOB Olimpiai Érdemrend (1997), Köztársasági Elnök Arany Emlékérme (1997), Magyarság Hírnevéért-díj (1997) -->