Jelenleg az egyik legnépszerűbb társasjáték a 7Csoda (7Wonders) elnevezésű játék, amely mint a címe is mutatja, a világ 7 csodájának felhasználásával repíti el a játékosokat egy varázslatos világba. A játék tényleg nagyszerű, magam is lelkesen használva gondolkoztam el azon, hogy milyen hazai csodákkal lehetne helyettesítani az ókori építményeket. Emlékezve arra, hogy igen népszerű téma volt az elmúlt években itthon és külföldön is újabb csodák -korunk csodáinak-  a megszavaztatása, rákerestem néhány példára.

Íme az első: hazánk természeti értékeinek hét csodája

 
Ipolytarnóc

Budapesttől 140 km-re található kontinensünk egyik leggazdagabb, a nagyközönség számára is megtekinthető ősmaradvány lelőhelye, az 510 hektáros Ipolytarnóci ősmaradványok természetvédelmi terület. Az 1944-ben védetté nyilvánított világhírű természetvédelmi terület földtani örökségünk gyöngyszeme, egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa által elpusztított ősvilág páratlan gazdagságú lelőhelye. 1995-ben az összeurópai természeti örökség részének nyilvánították, Európa Diplomával tüntették ki. 2007-ben a terület világszínvonalú, különleges bemutatási eszközökkel gazdagodott; a nagyközönség előtt megnyitotta kapuit az Ősfenyő Belépő fogadóépület. A 4 dimenziós szimulációs teremben a vulkánkitörés által elpusztított hajdani élőhelyet, és az akkor élt ősállatokat bemutató hiteles, és egyben látványos térhatású, digitális animáció tekinthető meg. Az épület mellett láthatók azok a 8 millió éves mammutfenyőtörzsek, amelyeket a bükkábrányi bányában találtak és szállítottak ide.


Füzéri vár

A Zempléni-hegységhez tartozó különleges, természetvédelmi oltalom alatt álló vulkáni kúp tetejére a XIII. század elején építették a várat, amely így legkorábbi váraink egyike. Építésének pontos ideje ismeretlen, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja létesítette. 1264-ben említik először oklevélben. Egy 1270. évi oklevél egyik utalása alapján bizonyos, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt. Egy évig itt őrizték a magyar koronát. Miután a vár a hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Ezután a környék lakossága kőbányának használta a romokat. Az 1686 óta birtokos Károlyi család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron. 1977-től megkezdődtek a feltárási és helyreállítási munkák. A gyönyörű fekvésű, de igen nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején épített füzéri vár kiemelkedő kápolnatornyával az egyik legszebb látványt nyújtja hazánkban. A hegy számos védett ill. fokozottan védett növény termőhelye. Kora tavasszal a sziklafalakat sárgába öltöztető sziklai ternye különösen szép látványt nyújt.


Kardoskúti Fehértó

A Kardoskúti Fehértó a Dél-Tiszántúl legértékesebb, időszakos vízállású szikes tava, medre a Maros egyik mellékágából alakult ki. Vízellátása igen sajátos: a felszíni vizek mellett alapvető szerepet töltenek be a fakadó források, ezek a felszín alatti vizek táplálják a tavat. A tó területe néha 2 négyzetkilométerre is megnövekszik. Aszályos időszakokban hónapokra, sőt akár egész évre is kiszáradhat, míg csapadékos időszakokban folyamatosan vízzel borított a felülete. Az 1966 óta természetvédelmi oltalom alatt álló terület a környező puszták, a hajdani vásárhelyi puszta védetté nyilvánításával 1997 óta 5.629 hektáron a Körös-Maros Nemzeti Park részterülete. A tó és környékének földtani, víztani, madártani és növénytani értékei indokolják a magas szintű védelmet. A Fehértó az egyik legjelentősebb magyarországi madárrezervátum. Nemcsak számos sziki madárfaj költő-, de mintegy másfél száz faj vonulásának is lényeges állomása, továbbá a sajátos sótűrő, szikes növénytársulásoknak is otthona.

Őrség

Az Őrség néprajzilag önálló, sajátos kultúrát megőrző táj. Az egyetlen olyan tájegység hazánkban, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben élnek. Miután a honfoglaló magyarok birtokba vették a mai Nyugat-Magyarországot, az itt lévő hegyeket, erdőket, folyókat védelmi vonalul használták fel. Itt húzódott a gyepű határa. Az Árpád házi királyaink őrállókat telepítettek a vidékre, innen ered a térség elnevezése. Az egykori királyi kiváltság levelekben feltüntetett őrállók családnevei ma is élők, azonosak az ezer évvel ezelőtt írottakkal. Méltán nevezzük e tájat az ország egyik legősibb magyar vidékének. A természeti értékekben bővelkedő erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű táj a 2002-ben alapított Őrségi Nemzeti Park része.



Hévízi-tó

Az Európa legnagyobb kiterjedésű melegvizes gyógytavának felszíne 4,4 hektár, amelyet 50 ha területű véderdő vesz körül. A víz hőmérséklete a forrásbarlangban 39,8 Celsius-fok. Gyógyvize a triászkori dolomitrétegből egy 18 m átmérőjű forrásbarlangban tör a felszínre, vize állandó mozgásban van. Ez a tó különleges képződmény, mert ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. A hévízi gyógyvíz kénes, alkáli-hidrogénkarbonátos, enyhén radioaktív. A gyógyvíz világhírnévnek örvendő jótékony hatását számos gyógyintézmény és -szálló hasznosítja.


Kerecsensólyom

Eurázsia elterjedésű, nagytestű sólyom, amely a sík térségek jellemző, egykor általánosan elterjedt gyakori madara volt. Ma természeti ritkaság. A solymászati célra történő hasznosítás miatt az utóbbi húsz évben ázsiai állományai katasztrofálisan lecsökkentek, ezért ma már a világviszonylatban veszélyeztetett fajok között tartják számon.

A magyar természetvédelem egyik "zászlóshajója", hiszen az 1970-es években még a közvetlen kipusztulás szélén állt, mára állománya a tervszerű védelem hatására megerősödött.
Napjainkban Magyarország az egyetlen ország, ahol állománya stabil, a civil és állami természetvédelmi szervek közösen megvalósított programjainak köszönhetően.


Parlagi sas

Világviszonylatban veszélyeztetett, pusztai élőhelyekhez kötődő Eurázsia elterjedésű madár.
Az 1970-es évek közepén mindössze 10-12 páros hazai állománya a tervszerű védelemnek köszönhetően mára már 85 párra növekedett, miközben mindenütt másutt csökken az állománya.

Az állomány jelentős része a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület aktivistáinak és a nemzetipark-igazgatóságok munkatársainak köszönhetően mesterségesen létesített fészkekben költ.

forrás: www.termeszetvedelem.hu