Jelen oldal a következő fájl HTML-változata: http://aagk.hu/jegyzetek/9_10_alapfogalmak.doc. A Google automatikusan létrehozza a dokumentumok HTML-változatát a web feltérképezése során.
Tipp: ha szeretné gyorsabban megtalálni a keresett kifejezést ezen az oldalon, nyomja le a Ctrl+F vagy (Mac számítógépen) a ⌘-F billentyűkombinációt, majd használja a keresősávot.
Mérés: a mérendő mennyiséget összehasonlítjuk az alapul választott mennyiséggel, vagyis a mértékegységgel

 

 

BEVEZETÉS A FIZIKÁBA  

ALAPFOGALMAK 
 

Érzék: Külső ingerek felfogásának képessége.

Érzékelés: Valaminek érzékeinkkel való felfogása.

Érzékszerv: A külső ingerek felfogására alkalmas testrész, szerv.

Megfigyelés: A megfigyelő környezetében lévő dolgok, jelenségek tudatos érzékelése. 

Mérés: A mérendő mennyiség összehasonlítása az alapul választott mennyiséggel, vagyis a

             mértékegységgel. 

Hosszúság  

A hosszúság a sorba (vonalba) elhelyezhető tárgyak darabszámából kialakult fogalom. 

 

1 láb

~ 0,3 m

Első hosszúság mértékegységek (mértékek):

  Az első hosszúságmértékek

      - az emberi testrészek (pl. ujj; láb;

        
 

         

1 hüvelyk

25,4 mm

hüvelyk) méretiből, 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

       

 

1 lépés

~ 0,76 m

 
 
 
 

       - az emberi testrészek egymáshoz

        viszonyított helyzetének (pl. arasz;

        lépés)méreteiből, valamint 
 
 
 

      - a természetben könnyen megtalálható tárgyak (pl. nádszál; vessző) méreteiből

              származnak. 

A viták elkerülésére az egyes országrészekben (pl. hercegségekben) és városokban a kötelező hosszúságegység, a helység uralkodója testrészeinek valamilyen mérete volt. 

Ilyenek:

- hüvelyk (ujj; inch; col): a hüvelykujj szélessége az első izületnél          25,4 mm 
  (ma is ezt a mértékegységet használják pl. a faiparban; valamint víz- és gázve-

- lépés: lépésnél a két sarokcsont távolsága           0,76 m;

- öl: az ülő ember combjától és hasától határolt homorulat hossza           6 láb

           kb. 1,9 m;

- rőf: a mellkas közepétől számított kartávolság           kb. 78 cm ,

          kb. 0,91 m 

A tudatos hosszúságmérés az emberi civilizációval kezdődött. Az egyes mértékek kialakulásának helyéről és idejéről a legtöbb esetben nem maradtak fenn pontos adatok, csak néhánynak tudjuk kb.-i  létrejöttét. Régi egyiptomi sírok feltárása alapján tudjuk, hogy már ie. 4000-ben királyi rőffel mértek, s hogy a yard bevezetése 
I. Henrik angol király nevéhez fűződik  1100 körül.
 

XV. sz. Huygens (höjhensz; holland tudós) javasolta először, hogy a mértékegységeket ne az

             emberi test méreteiből, hanem természeti állandókból határozzák meg, de elképze-

             lését kortársai nem támogatták. 

XVI. sz. "igazságos mérővessző": 16 láb (vegyesen kicsik és nagyok)           mérőpálca

        

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

         ajánlások: a felnőtt ember szemének pupillatávolsága; a méhek által készített

                  sejtek mérete 
 

XVIII. sz.  1790  Talleyrand  francia püspök javasolta egységes nemzeti mérésrendszer beve-

                             zetését, megbízták a Francia Tudományos Akadémiát a célszerű egység-

                             rendszer kidolgozására.

         a Párizson áthaladó délkör

           A Föld  
egyenlítői délköre

FÖLD

 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

1 m

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

         1799 Ősméter (etalon)           átadták a francia köztársasági levéltárnak. (levéltári

                 méter)          Véset: "Minden időkre, minden népnek!"

         

          a méter nemzetközi alapmértékké válik. 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Súly (tömeg)  

kb. ie. 5000 Egyiptom. Kétkarú mérleg. 

 

 

k

k

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

kb. ie. 2000 Babilon sékel (kb 10 kg) talentum (kb 30 kg)

kb. ie. 500 római kor csúszósúlyos kétkarú  mérleg (gyorsmérleg) 

 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
     

 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
     

Egységek: (mértékek): font             0,56 kg; lat            1/32 font            17,5 g

                                karát (arab; szárított szentjánoskenyér magja)

     1791 A tömeg egységének a kilogrammot választották. Meghatározása: 1 dm3; 4 oC-

              os desztillált víz tömege tengerszinti (760 Hgmm) nyomáson.

     

 

 
 
 
     

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

     1795  A kilogramm törvényesítése.

     

1799 Őskilogramm             hengeres; magasság = átmérő (0,39 mm), platina iridium

              ötvözet 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

     

 

     1889  A tömeg nemzetközi alapmértékké válik 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Idő 

A különböző jelenségek, folyamatok egymásutánjának és tartamának mérésére az időt használjuk.

Mint minden méréshez, az idő méréséhez is mértékre, mértékekre, etalonra, etalonokra van szükség. Az idő mérésére használt mértékek az emberiség kultúrájának fejlődésével folyamatosan alakultak.

 

Nagy valószínűséggel az ember, környezetének megfigyelése során látta az égbolton a Nap, a Hold és a többi égitest helyzetének folytonos változását. Megfigyelései során nyomon követhette azok szakaszosságát, periodicitását. [Periódus (görög-latin): szakasz, tartam. Periodicitás: szakaszosság]  

Az idő múlását számára ezek a változások jelezték.

 

Az égitestek helyzetének változása rövidebb, hosszabb szakaszokat jelentettek. Ezek a szakaszok voltak számára az idő legfontosabb mértékei. Fontosságukra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a mai napig fennmaradtak azok az  
 

építmények, amelyeknek rendeltetését a mai legkorszerűbb tudományos ismeretek segítségével sem sikerült teljes bizonyossággal tisztázni, de az égitestek helyzetének változásával való kapcsolatuk és így az idő mérésében játszott szerepük ma már nyilvánvaló. Ilyenek pl. az angliai Stonehenge vagy az egyiptomi piramisok. 
 

 

 

 

Rövidebb időtartamok mérésére természetesen más megfigyeléseket használtak fel. Pl. a  homokszemcsék lefelé történő mozgása,  vagy a víz párolgása kiválóan megfelelt ezeknek a céloknak. 
 
 

A homokóra ill. a vízóra voltak a legkezdetlegesebb időmérő eszközök 

 

 

A technika fejlődésével természetesen ezek a kezdetleges eszközök is fejlődtek, az egyszerű érzékszervi megfigyelést az egyre tudatosabb mérés,

az egyszerű eszközöket a bonyolultabb szerkezetek váltották fel. 
 
 
 
 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 

 

 

De készítettek időmérő szerkezeteket árnyék ill. napórákat a Nap helyzetének folyamatos változását felhasználva is. 
 
 
 
 

Azt részletesen áttekinteni nincs módunkban, hogy napjainkra hogyan alakult ki pontosan az időmérés, és ebből adódóan a naptár és a naptárkészítés ma használatos formája. Most meg kell elégednünk azzal, hogy a fejlődés néhány (de nagyon fontos) állomását vizsgáljuk csak. 

 nappalok; éjszakák          a Föld egy fordulata: egy nappal és egy éjszaka

 

 
 
 
 

       égitestek látszólagos mozgása

      (a csillagászat minden tudományt

      megelőzve alakult ki); nappal a Nap,

       éjjel a csillagok állásából határozták

      meg az időt.  
 
 
 
 
 
 

     Időszámláló rendszerek 

           holdciklusok (3500 éves!)

           csillagok állása (primitív ausztrál törzs a vadászatok időpontját most is a