Elegáns pultok, asztallapok alapanyaga

A munkalap

A konyhák berendezésében alapvető szerep jut a különféle főzési és előkészítő munkáknak helyet adó pultoknak. Ezeknek nemcsak teherbíróknak, kopás és ütésállóknak, de könnyen tisztíthatóknak és esztétikailag is dekoratív hatásúaknak kell lenniük, hiszen a bútor meghatározó felületeit alkotják. E célra külön alapanyagot fejlesztettek ki a faforgácslapokat gyártó cégek, a munkalapot.

Szinte minden lapszabászatban, és a barkácsaruházban bőséges szín- és mintaválasztékban kaphatók ezek a speciális faforgácslap termékek. Sajátosságuk a posztforming eljárással kialakított nagy ellenálló képességű felületük, egy illetve ritkábban két oldalon lekerekített élük, és a megszokottnál vastagabb, 28, 38 mm-es anyaguk. A hordozóanyaguk finomfelületű faforgácslap, amelyet felül és az első, profiozott élükön nagy nyomással készült díszítő – általában 0,8-0,9 mm vastag – HPL rétegelt laminátum fed. Ez a borítás teljesen vízzáró, ám a lapok hátsó hosszanti éle és az alsó felületük csak víztaszító fóliával van lefedve. A felső bevonat minden esetben kopás-, ütés-, karc-, valamint hőálló, és a háztartási vegyszerekkel szemben is ellenálló. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az erősen savas, vagy fehérítő hatású vegyszerek nem hagynak nyomot a felületükön, mint ahogyan az erős súrolószerek, súrolószivacsok durva koptató hatásának sem képesek ellenállni. A hőhatásokat is csak max. 180 °C-ig képesek elviselni maradandó nyom nélkül. A forró vízzel teli edény még nem, a tűzhelyről közvetlenül levett forró lábas, vagy fazék már nyomot hagyhat a felületükön. A gyakori tisztítás koptató hatásának is hosszú éveken át ellenáll, ha azt kíméletesen, lágy törlőanyagokat és nem koptatóhatású háztartási tisztítószereket használunk a letakarításukhoz. Egyszóval ennek az anyagnak a bevonata ellenálló ugyan, de nem korlátlanul.
Mivel a munkalapokat általában 4200, 5200 cm hosszúságú táblákban gyártják, a megfelelő méretű darabok leszabásakor és megmunkálásuk alkalmával feltétlenül ajánlatos néhány ajánlást betartani a bevonat épsége a tartóssága érdekében. Először is a darabolásukhoz csak keményfém-lapkás szerszámokat célszerű használni. Továbbá kerülni kell a laminált bevonat széleinek a kitöredezését. Ez a lapszabászatokban levágott darabokon nem okoz gondot, a vágott élek ilyenkor mindig épek, kitöredezésektől mentesek, ám otthoni daraboláskor ez már kétséges lehet. Ez ellen úgy lehet védekezni, hogy vágáskor mindig a laminált felület legyen alul, s a vágást fékezett előtolással végezzük el.
Az esetleges kisebb hibákat a vágott élek utólagos simára csiszolásával szüntessük meg. Ez különösen összevágva egymáshoz illesztett végeknél nagyon fontos. Ha lehet, akkor az ilyen vágásokat is bízzuk a lapszabászatokra. Ha nem vállalják a ferde szögű vágásokat, akkor lehetőleg jól megvezetett felsőmarógéppel munkáljuk simára a körfűrésszel leszabott élek felületét. Az összeillesztett éleket – majd szereléskor – szilikonos szigeteléssel kell vízzáróvá tenni.
Az ilyen darabok megfelelő összeerősítéséhez speciálisan e célra készített munkalap összehúzó csavarokat alkalmazzunk. Ezek fészkét pántfészek maróval és vésővel lehet megfelelő pontossággal kialakítani. A szigetelőanyagot a végső összeszerelést megelőzően kell az összeérő élek közé jutatni. A kitüremkedő felesleges tömítőanyag könnyen eltávolítható, ha előzőleg az élek mellé ragasztószalagot simítunk. A tömítőanyag elsimítását követően a szalagok azonnal nyom nélkül eltávolíthatók, a felesleges szilikonnal együtt. A darabok él-lap sarokcsatlakoztatását az élprofilnak megfelelő fém csatlakozó elemmel is megoldhatjuk, amely egyben a kényes lapszél kimunkálást is kiváltja. Összeszerelés előtt a fémidom alá kerülő éleket tömítőanyaggal kell bevonni, a szomszédos munkalap csatlakozó, lekerekített részét is.
A munkalapokba esetenként különféle nyílásokat kell készíteni a különféle szerelvények, vagy a mosogató tálca számára. Az ilyen nyílások méretét úgy határozzuk meg, hogy tálca központosan, 2-3 mm-es minimális illesztési hézaggal kerüljön a nyílásba. Vágott felületüket minden esetben le kell zárni, a szerelvényekhez mellékelt tömítőgyűrűket, profilokat pedig minden esetben használni kell. Tömítésüket kevés tömítőanyaggal fokozhatjuk.
Az egyenes kontúrokkal határolt áttöréseket csak úgy szabad kialakítani, hogy a sarkokban min. 6 mm-es sugarú lekerekített élek legyenek. Az éles sarkok nem megengedettek, mert a bevonatban az ilyen helyeken feszültségek ébrednek, s ez repedéseket okozhat. Ha az ilyen nyílásoknál nincs módunk felsőmarógépet használni, akkor előfúrt lyukakkal biztosítsuk a saroklekerekítéseket, és a hátoldalon vezetett lyukfűrészgéppel vágjuk ki a felesleges anyagot. Ilyenkor is csiszolással tegyük simává a nyílás éleit, majd szivárgó víz ellen szigetelőanyaggal bekenve védjük a maganyagot a nedvesség okozta duzzadás ellen. Ez minden nyílásra, lyukra érvényes. Ha csavar kerül bele akkor is legyen alapkövetelmény.
A munkalapok farostlemez maganyaga ugyanis a nedvesség hatására megduzzad, ami esetleg a laminált bevonat repedezését idézheti elő. Sütőből, mosogatógépből felszálló gőz is károsíthatja a munkalapok alsó ragasztási fugáját, ezért az ilyen felületeket szilikon bevonattal, vagy alumínium ragasztószalaggal kell lefedni. Ha a gyártó alumínium védőlécet is mellékel a berendezéséhez, azt feltétlenül alkalmazni kell a vízgőz és a hősugárzás elleni védelem miatt.
Mivel a munkalapok alapanyaga nedvességre érzékeny, fokozottan kell ügyelni a pultok beépítésekor azok vízszintességére. Felületük a fal felé semmiképpen ne lejtsen, mert a pangó vizeknek még a különféle vízvető záró szegélyekkel sem lehet teljesen útját állni. A fal és a munkalapok éle közötti hézagot tömítőcsík és a fölé simított elasztikus tömítőanyaggal kell lezárni. A különféle vízzárú léceket csak ezt követően lehet felszerelni, mégpedig szorosan a sarokba nyomva, hogy a zárólécek lágy széle teljesen a munkalap felületére feküdjön fel. A sarokléceket tilos a munkalapra csavarozni, mert ez a víz behatolását tenné lehetővé.
A munkalapok között vannak olyan változatok is, amelyeknek mindkét hosszanti oldaluk kerekített élkialakítású, és laminátummal bevont felületű. Ezek általában asztal-, vagy konyhaszigetek asztallapjaiként kerülnek alkalmazásra. A géppel utólag méretre vágott oldalaikat célszerű ABS élfedéssel ellátni, ami nemcsak esztétikailag előnyösen zárja le a maganyagot, hanem a sérülésektől is biztonsággal óvja a lapok szabott élét.
Végezetül még csak annyit, hogy akrilból készült munkapultokat is lehet rendelni, amelyek víz-, sav és lúgállók, továbbá láthatatlan toldásokkal, felhajtott vízzáró szegéllyel, akár 100 mm látszatvastagságban is kialakíthatók.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: munkalap, konyha, pult, asztallap

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tenyészidő és a hőösszeg

A tavasz még kicsit várat magára, ám a családellátó zöldségeskert tervezését és a vetőmagok beszerzését már érdemes elkezdeni. Az adott zöldségfajokon belül sokfajta van, ezeknek pedig lényeges...


Magvetés vagy palántázás?

Már egy 50 négyzetméteres konyhakert képes egy négytagú család zöldségellátását biztosítani. Egyre többen felismerik, hogy akár kis terület is elég ahhoz, hogy sok zöldséggel, fűszerrel tudjunk...